Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni. Felkészülni viszont lehetséges, írta weboldalán a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának Sashegyen lévő adatközpontjába jelenleg 47 mérőállomásról futnak be online az adatok. Ebből tizenöt a magyar szeizmológiai állomáshálózat állandó részeként működik, ám ezeken felül az AdriaArray program keretében 32 ideiglenes állomás is figyeli a kőzetlemezek mozgásait.
E projekt célja a földrengésekben gazdag Balkán-félsziget geofizikai és geológiai tulajdonságainak jobb megismerése. A kiterjedt érzékelőrendszer segítségével így ma már nemcsak a lakosság által érzett rengéseket tudják detektálni, hanem az ennél kisebb, 1,5-2-es magnitúdójú eseményeket is.
Minden állomás azonnal küldi az adatokat a központba, nagyon rövid időn belül látjuk a rengések erejét, így, ha szükséges lenne komolyabb intézkedés, azt gyorsan jelezhetjük a katasztrófavédelemnek. A lakossági kérdőíven beérkezett adatok pedig azért fontosak, mert azok segítségével tudjuk meghatározni az intenzitásértéket
– mondta Kalmár Dániel szeizmológus.
Ez a szubjektív szám mutatja meg, hogy az adott rengésnek mekkora volt a szűken vett emberi környezetre gyakorolt „romboló” hatása. Ettől különböző szám az esemény során felszabaduló energiát jelző magnitúdó, ezt mérik a műszerek. Tudni érdemes, hogy egy 1-es magnitúdójú földmozgásnál nem kétszer, hanem harmincháromszor erősebb egy 2-es rengés.
Egyrészt azért, mert a biztosítók a megállapított maximális intenzitás alapján fizetnek kártérítést, másrészt meg azért, mert valójában Magyarország egy közepesen aktív zónában van: a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil kelet-európai platform között.
A szeizmológus szerint ezzel összemérhető földmozgás volt Oroszlányban 2011-ben, Tenken 2013-ban, és a tavaly nyári szarvasi is ezt a magnitúdót közelítette. A különbség az, hogy a berhidai a felszínhez igen közel pattant ki, így az általa okozott károk is nagyobbak voltak.
A berhidaihoz hasonló rengések 5-10 év közötti gyakorisággal fordulnak elő hazánkban, az 1956-os, két emberi életet is követelő, Dunaharaszti központú, 5,6-os magnitúdójú földrengéshez mérhető eseményekre pedig 50-70 évente lehet számítani.
Ez alapján azt is mondhatnánk, hogy lassan aktuális lesz egy nagyobb rengés Magyarországon, de ennek pontos idejét lehetetlen megbecsülni. Hazánkban egyébként a Komárom-Oroszlány-Berhida vonalon pattan ki a legtöbb földrengés, ilyen terület az ország keleti határán húzódó Érmellék, valamint Eger környéke is.
Ha egy épületen belül vagyunk, akkor fedezékbe kell bújni, ami lehet asztal, ágy, ajtókeret. A szoba sarkába húzódva is elkerülhető, hogy tárgyak, vakolat essen a fejünkre. Ha szabadtéren vagyunk, távolodjunk el az épületek közeléből, legalább azok magasságával megegyező távolságra. Így kerülhetjük el jó eséllyel a lehulló épületelemek, cserepek okozta sérüléseket.
