Ma először ünnepli a világ a tea nemzetközi napját

Egy ennyire sokszínű világban vajon akad bármi, ami mindenkiben közös? Mindenkinek szükséglete az étel. De ne felejtsük el a folyadékot sem. Talán meglepően hangzik, de a víz után a leggyakrabban fogyasztott ital a tea. Milliók rajonganak érte Indiától az Egyesült Királyságig, Afganisztántól Algériáig – és minden kultúra egy kicsit a saját képére formálta, írja közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A tea fontos szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a szegénység csökkentésében és az élelmezésbiztonságban a termelő országokban szerte a világon, kistermelők millióinak biztosítva megélhetést.

Bár több száz éves múltja van, nincs jele annak, hogy a világ ráunt volna. 2018-ban 5,8 millió tonna tea fogyott. És a vonzereje a fiatalabb generációk felé is működik, akik rendszeresen új trendi termékekkel tágítják a teakultúra határait.

Az ENSZ május 21-ét a tea nemzetközi napjává nyilvánította, amit idén ünneplünk először.

Mit jelent a tea a négy legnagyobb exportőr országnak?

Kenya

Miközben a legnagyobb termelő országokban (Kína, India) a tea nagy része a hazai piacon talál vevőre, Kenya a termény nagy részét külföldön értékesíti. 2018-ban egyébként Kenya volt a legnagyobb teaexportőr ország a világon, 80%-os exportaránnyal. A teatermelés az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági ágazata.

A trópusi éghajlatnak és a tápanyagdús vulkanikus talajnak köszönhetően a kenyai tea feltűnő élénk színű és aromákban gazdag. A fő termék, a fekete tea mellet zöld, sárga és értékes fehér teát is találunk a termékpalettán.

A helyiek tejjel és cukorral isszák a „strunggi”-t (jelentése: fekete), vagy a másik elterjedt variáns a gyömbérrel dúsított „tangawizi”.

Sajnos, mint az agrárium sok másik ága, a kenyai teaipar is küzd az éghajlatváltozás hatásaival. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az emelkedő átlaghőmérséklet, a kiszámíthatatlan csapadék és a szélsőséges időjárás (aszály és jég) gyakoribbá válása komoly terhet jelentenek az ágazatnak.

Kína

Egy kínai legenda szerint a teát i.e. 2727-ben véletlenül fedezték föl, amikor Sen-nung császár egy teacserje alatt forralt vizet, amibe egy tealevél esett. Az uralkodónak nagyon ízlett az így kapott ital és végül a tea a kínai kultúra egyik alapkövévé vált.

Az ország a legjelentősebb teatermelő napjainkban is: a világ teatermelésének 43,2%-a, vagyis 2,6 millió tonna köthető hozzá, és 360,7 ezer tonnával a második legnagyobb exportőr volt 2018-ban. Mindemellett a kínaiak a legnagyobb teaivók, akik a világ teafogyasztásának közel 40%-ért felelnek.

A FAO által globálisan jelentősnek minősített mezőgazdasági örökség-rendszerek között négy tea termőterület is van: a több mint 10 000 éves japán hagyományos integrált tea-fű rendszer Shizuokában – egy ritka példa a mezőgazdasági termelés és a biológiai sokféleség egyensúlyára, és további kettő pedig Kínában.

A jázmin és teakultúra rendszer a kínai Fuhzou-ban attól különleges, hogy a jázmin és teabokrok a speciális helyi mikroklímának köszönhetően együtt nőnek, ami máshol nem fordul elő. Ez az itteni teának természetes jázmin aromát ad – egy módszer, amit több mint 1000 éve alkalmaznak itt.

Jünnan tartományban a hagyományos puer tea agrár-ökoszisztéma a világ legnagyobb erdővel kombinált teatermő területe, amit több ezer éve alakítottak ki a helyiek tradicionális módszerek használatával.

A zöld tea a legnépszerűbb és legtöbbet fogyasztott tea Kínában. Az ország erős teakultúrájáról híres, annyira, hogy az számos fontos rítus részét képezi, mint az esküvő vagy a formális bocsánatkérés.

Srí Lanka

A tea 1839-ben jelent meg először Srí Lankán, amikor egy maroknyi teamagot elvetettek a Királyi Botanikus Kertben Peradneiyában. Ezután a teatermelés hatalmas fejlődésnek indult és kis mérete ellenére az ország a világ ötödik legnagyobb termelőjévé vált, és 282,4 ezer tonnával harmadik az exportőrök között. A teaexportból származó bevétel nagyon fontos a helyi termelőknek. A FAO szerint mintegy 400 000 kistermelő dolgozik a teaiparban összesen több mint 2 millió ember számára biztosítva megélhetést, ami az ország lakosságának 10%-a.

A tea nem csupán egy exportcikk, hanem a mindennapok része is, amit fesztiválokon és ünnepségeken szolgálnak fel szerte az országban. Hagyományosan erősre főzve, tejjel és cukorral isszák.

India

India és a tea elválaszthatatlanok. A FAO kormányközi csoportjának becslései szerint a tea az ország legnagyobb „munkaadója” 3,5 millió embernek biztosítva munkát. Az ország a második legjelentősebb termelő és fogyasztó, a globális teafogyasztás 20%-ért felelve. Bár a termelés java helyben kerül felhasználásra, India a negyedik legnagyobb exportőr (256,1 ezer tonna 2018-ban). A Himalája lankáin terülnek el a világ talán legismertebb termőterületei, köztük Darzsiling és Asszám.

Az egyedülálló környezeti feltételeknek köszönhetően az itt termelt tea különleges minőségű, karakterű és ismertségű, ami lehetővé tette, hogy a Darzsiling tea földrajzi eredetvédelmet kapjon. Ez a FAO által támogatott tanúsítvány olyan élelmiszercikkeket és termékeket véd, amelyek valamely földrajzi területre jellemzőek, garantálva azok minőségét és javítva a gazdálkodók megélhetését és export-lehetőségeit.

Az indiaiak számára a tea a mindennapok fontos része. Sokan a hagyományos – és szinte minden sarkon kapható – „chai” teát isszák, ami szó szerint teát jelent hindiül. Ehhez leggyakrabban fekete teát és erős fűszereket, mint fahéj, gyömbér, kardamon és szegfűszeg főznek össze tejjel, és az erős főzetet cukorral vagy mézzel édesítik.

Kiemelt kép: Pixabay