MTI/rosta tibor
Otthon készült

Újragondolják a szegedi papucsot

A mindenki számára nyitott pályázatra május 25-ig várják a terveket.

A szegedi papucs újragondolására írtak ki pályázatot, amelyre bárki beadhatja a mai kor elvárásainak megfelelő, hordható lábbeli terveit. A legjobb alkotásokból a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában nyílik júniusban kiállítás – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Kapcsolódó
Elhunyt a szegedi papucskészítés legendás mestere
1947-ben tett mestervizsgát, önálló műhelyét akkor kétszobás lakásának egyik helyiségében rendezte be.

A Szegedi Papucsért Alapítvány, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza közös pályázatot hirdetett a szegedi papucs készítésének újragondolására. A pályázatra minimum négy innovatív tervvariációt kell készíteni, amelyeken a szegedi papucs jellegzetes karakterjegyei megjelennek. A felhasznált anyagokra vagy a technológiára vonatkozóan nincs megkötés, a lényeg, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő, hordható és esztétikus lábbeli szülessen.

A pályázatra a tervek mellett egy darab vagy egy pár prototípust is el kell készíteni.

A paprika és a Pick szalámi mellett a török hódoltság korából eredő papucs a 20. század első felében vált fogalommá. A hagyományos technológiával, azaz varrással készült, egylábas papucs készítését minden bizonnyal a törököktől tanulták a dél-alföldi mesterek. Széles körű elterjedését azt tette lehetővé, hogy az 1879-es nagy árvíz után kikövezték Szeged város utcáit

– idézi fel a szegedi papucs történetét a közlemény.

A könnyű és csinos lábbeli a vékonyabb pénztárcájú városi nők, valamint a környékbeli falvak parasztasszonyai körében vált divatossá, akiknek a csizma nehézkesnek, fölöslegesnek, a korábban viselt bocskor pedig szegényesnek tűnt. Az utcai viselésre is alkalmas papucs eben az időben sokak számára a polgári félcipőt helyettesítette.

Dr. Bárkányi Ildikó Néhai Ligeti Alajos papucskészítő mester által készített bársony papucs és apró szuvenír papucs.

A 20. század első felében kiteljesedő magyaros ruhamozgalom hatására az otthoni öltözék kellékeként a papucs egyre népszerűbbé vált úri, polgári körökben is. Remekbe készült papucsaikkal a szegedi papucsosmesterek nem csak számos helyi és országos ipari kiállításon arattak sikert, de eljutottak a párizsi, brüsszeli világkiállításokra is, az 1930-ban indult Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége már nagy számban kereste és vitte az ország minden tájára a híressé vált hímzett papucsot.

A szegedi papucs viselésének és készítésének élő hagyománya 2018-ban került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

A mindenki számára nyitott pályázatra május 25-ig várják a terveket, az első három helyezett pénzjutalomban részesül, az első díj 200 ezer forint. A díjátadót a tervek szerint a szegedi papucs napján, június 26-án rendezik a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában, ahol a díjat nyert, valamint a zsűri által kiválasztott alkotásokat be is mutatják a közönségnek

– áll a közleményben.

Kapcsolódó
Megmentik a híres szegedi papucsot
Azt szeretnék, ha hungarikummá minősítenék a legendás lábbelit.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.