A Duna kanyarulata kétségkívül Magyarország egyik legszebb természeti kincse, ahol az ember az év minden hónapjában talál látnivalót. Ezt a gyönyörűséget a prédikálószéki kilátóról az egész világ láthatja, de nincsenek határok, a kíváncsi turista mindig újabb és újabb csodákkal találkozhat.
Ilyen a Sződligeti Horgásztó is, amit sokan csak mesetóként emlegetnek. Bár a horgásztó nem látogatható, és az ott szerveződött – 1949-ben alakult – horgászegyesületbe is csak „kihalásos alapon” lehet bekerülni, az I love Dunakanyar segítségével bekukkanthatunk ebbe az idilli környezetbe.
A tó körül picinyke házak állnak, többségüknek minden fala és teteje fából, a teteje pedig nádból készült. Az egyesület ragaszkodik ahhoz, hogy csak és kizárólag a tájba illő anyagok kapjanak helyet a területen, ezért az összes házikót úgy készítették a tulajdonosok, hogy igazodtak ehhez a megkötéshez. Természetesen minden horgásznak kijelölt helye van, számozott kövekkel, és mindenki köteles rendet tartani a „saját háza táján”, ezért makulátlan a rend és a háborítatlan nyugalom. Az embernek a tó körül sétálva, a házikókat csodálva olyan érzése támad, hogy bármikor összefuthat Matula bácsival…
Régen sokkal nyüzsgőbb volt az élet a tó körül, mint mostanában, akkoriban a társaság juniálisokat rendezett a területen, közös főzéssel, és mindenféle mókával, azonban manapság nehéz lenne megoldani, hiszen áram és víz nélkül igen nagy munka lenne a sok érdeklődőt vendégül látni. A horgászok a csendet szeretik, azért jönnek a tóhoz , hogy kikapcsolódjanak és szenvedélyüknek hódoljanak
– nyilatkozta Golcs József, a Sződligeti Sporthorgász Egyesület alelnöke.
Jó hír viszont, hogy a házasulandó párok előtt nyitva van a tó területe, melyet esküvői fotózáshoz sokan választanak – természetesen az előzetes egyeztetéseket és engedélykérést követően. A tóról most filmet forgatnak, de egy videó már most közelebb visz bennünket a mesés helyszínhez.
Fotók: I love Dunakanyar – Videó: Bujtás Zoltán