Virágzó vidékünk

Ilyen csodaszép az ország egyetlen kőpiramisa

Ha valaki piramist szeretne látni, nincs más dolga, mint felülni egy repülőgépre, és elutazni Egyiptomba.

Ha azonban havas piramisra kíváncsi valaki, elég, ha beül az autójába, és elautózik a Fejér megyei Iszkaszentgyörgyre, ahol – s ezt Magyarországon kevesen tudják – hazánk egyetlen kőpiramisa található.


fotó: Sokszínű Vidék

Iszkaszentgyörgy szélén, csendes, békés környezetben, kisebb séta után jutunk fel a Piramita-hegyre, ahol egykoron Pappenheim Szigfrid gróf által építtetett 10 m magas piramis állt.

A piramis a legenda szerint a gróf egyik magasrangú rokonának állított emléket, aki beleszeretett egy cselédlányba, de mivel a szerelmet a főúri család nem nézte jó szemmel, a férfi önkezével véget vetett életének.
A piramis ott épült, ahol eldördült a halálos lövés.


Fotó: Sokszínű Vidék


Fotó: Sokszínű Vidék

Az eredeti piramis az 1960-as évek elejéig állt, néhányan az idősebb generációból még emlékeznek rá.

2014-ben aztán újra felépült az egykori piramis mása, amit ma is mindenki megcsodálhat, ha arra jár.

Ilyen lesz Európa első víz alatti étterme
Hamarosan megnyílik a látogatók előtt Európa első víz alatti étterme, ha lehet hinni a projekt norvég építészeinek.

A szőlőültetvényeken áthaladó keskeny, nem túl hosszú gyalogút végén nem csak a piramist lehet megcsodálni, a kilátás is páratlan. Jól látható az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély.  Nem csoda, hogy kedvelt kirándulóhelye volt egykoron a grófi családnak is.


Távolban a kastély – Fotó: Sokszínű Vidék

S ha már valaki Iszkaszentgyörgyön jár, érdemes sétálnia egyet az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertjében, melynek teraszos kialakítása egyedülálló Fejér megyében.

Fotó: Sokszínű Vidék

A kastély több átalakításon, hozzáépítésen átesett az évek alatt. Minden tulajdonosa alakított rajta valamennyit.

A legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Amadé Tádé építtette 1764-ben.
1800-ban a kastély a Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésekbe fogott. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban.
1870-ben Bajzáth György lánya, Valéria hozzáment Pappenheim Sándorhoz, így került a Pappenheim grófok birtokába a kastély, jelentős átépítése gróf Pappenheim Szigfrid nevéhez kötődik, aki a piramist is építtette.


Fotó: Sokszínű Vidék

A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt, utána kórházként, menekültszállásként, üdülőként is üzemelt, majd az ’50-es években munkásszálló lett.

Az 1960-as években a helyi tanács tulajdonába került.


Fotó. Sokszínű Vidék

A kastély felújítását 1985-ben kezdték meg, restaurálták falfestményeit is. Jelenleg  a finn származású Ari Santeri Kupsus lovag bérli, a kiskastélyt pedig a helyi iskola használja.

Kis érdekesség a helyről, hogy 1994-ben itt forgatták a Megint tanú című film egyik – “libacombos” – jelenetét.

Galéria
Fotó: Sokszínű Vidék
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik