Virágzó vidékünk

Megszámolják hányan vannak és merre járnak a bükki farkasok

Elkezdődött a párzási időszak, olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol korábban nem akadtak nyomaikra.
Korábban a témában:

Az elmúlt években bizonyítottá vált, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén a három nagyragadozó közül – medve, farkas, hiúz – a farkas és a hiúz állandó jelleggel megtelepedett. A farkas többször sikerrel is szaporodott, így esetében az összegyűjtött nagy mennyiségű adat feldolgozása és kiértékelése mellett, az egyedek rokonsági viszonyai, a szociális hálózatok és a területhasználatuk finomabb léptékű vizsgálata kerül majd előtérbe, olvasható a nemzeti park weboldalán.

A szakemberek vizsgálni kívánják a jövőben azt is, hogy a bükki és tarnai farkasok milyen élő kapcsolatban vannak az északabbra lévő állományokkal, azaz az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén élőkkel, illetve a felvidéki forrás-állománnyal, hiszen a Bükköt és térségét újra birtokba vevő farkasok onnan érkeztek, és újabb egyedek érkezhetnek napjainkban is.

Kameracsapdák, nyomkövetés

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 2018/19 telén is tovább folytatja a nagyragadozók nyomon követését. A csapdákat  és a felmérések során ellenőrzött teljes útvonalat is, az utakat keresztező nyomokat, és egyáltalán bármilyen életnyom GPS koordinátáit rögzítik, fotókkal dokumentálják, genetikai vizsgálatok számára alkalmas mintákat gyűjtenek. Az esetlegesen megtalált préda nagyobb méretű csöves csontjai is begyűjtik, melyekből – speciális vizsgálatok után – a zsákmányállatok kondíciójára lehet következtetni. A nyomozások során tett megfigyeléseiket jól kontrollálja a terepen működtetett kameracsapda-hálózat – persze csak akkor, ha a követett nyomok elhaladnak a kihelyezett kamerák előtt -, amely másik alapvető pillére az információgyűjtésnek.

Farkasszemet nézett az ordassal a rutinos bükki vadász
A farkasok magyarországi jelenlétére egyre több bizonyíték kerül elő.

2019 januárjában először próbáltak meg összehangolt, szinkron-jellegű terepi adatgyűjtést végrehajtani, hogy ennek eredményeként közelítő becslést adjanak a térségünkben tartózkodó nagyragadozók, így a farkasok számára vonatkozóan, ám a január 30-án esett friss hó meghiúsította a sikeres nyomkövetést.

Lételemük a falka

A Bükkben és a Tarna-Lázbérc Tájegységben január 10-11-én végrehajtott szinkronszámlálás és a felmérési napoktól független észlelések, valamint a kameracsapdák által szolgáltatott információk alapján azonban konkrét eredményekről is beszámoltak a szakemberek. Az adatok a farkasok esetében azt mutatják, hogy január első felében egy minimum 5 tagú falka tartózkodott huzamosabb ideig a Dél-Bükkben, míg ezzel párhuzamosan a Bükk-fennsíkon és a Dél-Bükk falka által nem látogatott területein legalább további 3-4 egyed mutatkozott.

1848-787993
Újabb kölykökkel gyarapodik a bükki farkasfalka
Nem kell félni tőlük, mert félnek az embertől.

Egyéb januári megfigyeléseik során a dombvidéki jellegű peremterületeken is bizonyították a farkasok időszakos jelenlétét. Elmondható, hogy az éppen most zajló párzási időszak alatt intenzív a farkasok mozgása, nagy területeket járnak be, és olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol korábban nem akadtak nyomaikra, esetleg nem is számítottak megjelenésükre.

A szakemberek tovább folytatják a rendszeres információgyűjtést, illetve igyekeznek az összehangolt felmérés módszertanát finomítani és azt februárban még egy alkalommal „tető alá hozni” – amennyiben az időjárás lehetővé teszi azt.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.