Megtalálták Magyarország legmagasabb fáját

Talán sokan nem ismerik az új keletű kifejezést, a dendromániát, amely a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága, ebből alkották meg tréfásan a grafománia mintájára a dendrománia szót. A szóösszetétel a görög dendron szóból ered, ami fát jelent. A dendrománia pedig egyfajta szenvedély, ami a fákra irányul.

A szó 2005-ben vált ismertté, amikor megjelent Pósfai György könyve: Magyarország legnagyobb fái – dendrománia címmel. Pósfai könyvének fülszövegében Nádas Péter azt írja, hogy

a dendrománia a mániák legnemesebbike.

Pósfai György precíz természettudósként kidolgozott egy módszert, amellyel a lehető legpontosabban lehet megmérni a fák átmérőjét. De az ő alaposságán kívül a modern technika vívmányai is új lendületet adtak a nagy fák felmérésének. A terepi emberek a fák helyét GPS-szel azonosítják, a digitális fényképezőgéppel készült fotókat pedig percek alatt fel lehet tölteni az internetre, a listák villámgyorsan aktualizálhatók. De azért egy dzsungelszerű ártéri erdő mélyén, csalánon átgázolva, szúnyogokat csapkodva rátalálni egy óriási fekete nyárra ma is igazi kihívás.

Elszántságának és szakmai precizitásának köszönhető, hogy a 2013-ban lemért legvaskosabb fekete nyár után tavaly októberben napvilágra kerültek a legmagasabb fa, egy duglászfenyő adatai is. Hazánk legmagasabb nyilvántartott fája 51,65 méter magas.

Dr. Pósfai György mindig is szeretett kirándulni, de eltöltött néhány évtizedet mikrobiológusként a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének laboratóriumaiban, mikor az ezredforduló környékén a fák iránti szenvedély igazán magával ragadta.

Honnan a fák iránti szenvedély?

Biológusként érdekel az élővilág, a nagy fák pedig mindig is csodálatot ébresztettek az emberekben, így bennem is. Eleinte csak jártam a természetet, a hobbim volt a fák megfigyelése, de a technika fejlődésével, a digitalizáció előretörésével, a műholdas keresések segítségével lehetővé vált a hatalmas fák felkutatása és lemérése is. 2000 körül kezdtem el szisztematikusan összegyűjteni az adatokat a magyarországi faóriásokról.

A könyvem megjelenése után egyre több előadást, találkozót szerveztünk a fakereső közösségeknek, valódi mozgalom lett a fák egyéni méréséből. A Nemzeti Parkok is mindig megküldik az adatokat, és ha valaki a fakeresők társaságából ismeretlen, mocsarasabb helyen jár, ahol azért nem jellemző az emberek gyakori megfordulása, és rátalál egy ismeretlen és hatalmas fára, lefotózza, előzetesen le is mérheti, én pedig kimegyek az adott helyre, és ellenőrzöm a mérést. A lézeres magasságmérés megkönnyíti a dolgom, ahogy a GPS-rendszerek is, hogy egyáltalán újra megtaláljuk az adott fát.

Hány fát tartanak nyilván az adatbázisukban?

Jelenleg 3200-at, de a lista folyamatosan bővül, aktuálisan a honlapomon, a Dendrománián lehet róla tájékozódni. Az itt számba vett fák törzskörmérete 6 méter fölötti, de persze a fajtól függ, hogy mikortól tekinthető egy fa óriásfának. A bükknél ez az érték 4 méternél kezdődik, a fekete nyárnál 7 méternél.

Ma Magyarország legnagyobb törzsméretű fája egy fekete nyár a maga 12 méterével a Gemenci-erdő mélyén. Nem is olyan régen, 2013-ban találták meg.

Tavaly októberben sikerült lemérni Magyarország legmagasabb fáját. Világviszonylatban mennyire számít ez jelentősnek?

Hazánkban nincsenek kiemelkedő méretű fák, ha a kontinens egészét nézzük, az Észak-Amerikából származó duglászfenyők nőnek a legmagasabbra. Sokszor csak centik döntenek, ahogy ennél a famagassági rekordnál is.

2018. október 19-én Lajkó Bendegúz famászó bajnok mérőszalaggal is megmérte ezt az általam eddig viszonylag biztosan megmért magasságú fák legmagasabbikát, egy duglászfenyőt, ami a Somogy megyei illetőségű iharosberényi erdészet területén áll az erdő közepén, és 1880-ban egy fakedvelő ültette. Lézeres mérésem alapján 51-52 méter magasnak mondtam korábban, most 51,65 méternek bizonyult.

Extrém magasságról beszélhetünk?

Más éghajlaton, más kontinensen vannak fák, amelyek ennél magasabbra nőnek, tovább élnek. Nálunk a szélsőséges időjárás, a szárazföldi éghajlat, de a klímaváltozás sem kedvez az idős fáknak. A mi legöregebb fáink 150-200 évesek, így idejük sincs akkorára megnőniük, mint például az igazi matuzsálemnek számító mamutfenyőknek Észak-Amerikában. A mi tölgyeink nagyjából 200 évig élnek, ahogy többnyire a bükk is, jó esetben maximum 400 évet élhetnek a szelídgesztenyék.

Viszont a mi klímánk kiváló a nagy nyárfáknak, van több 6 méternél nagyobb, 150 év körüli is, de nem ritka a 9-10 méteres törzsű sem, a mostani legnagyobb pedig ugye 12 méteres. Ezek az őshonos, nem nemesített, csomoros fekete nyarak, melyeknek dudoros, rücskös a törzsük.

Nagy számban nőnek nálunk, így büszkén jelenthetjük ki, hogy nyárfákban világbajnokok vagyunk. Jól állunk még vadkörtékben és hársfákban is.

Melyik a világ legnagyobb fája?

Jelenleg az Egyesült Államokban található a legnagyobb famatuzsálem, a maga 30 méter körüli törzskörméretével és 3000 évével valóságos csoda az a mamutfenyő.

Élnek itt is mamutfenyők?

Nálunk sajnos kiszáradt tavaly az iharosberényi kastélyparkban élő mamutfenyő, azóta ki is vágták. A fa 41 méter magas volt és 135 éves lehetett, ugyanis ennyi évgyűrűt számoltak meg rajta. Ezek a fák a párásabb, óceánparti levegőt, a kiegyenlítettebb hőmérsékletet kedvelik.

Így mára a bogáti kastélyparkban lévő lett a hazai legnagyobb mamutfenyő. Európában egyébként a 19. században ültetett spanyolországi példány a legnagyobb, 15 méter átmérőjű a törzse és nagyjából 200 éves lehet.

Mi a helyzet ma Magyarországon az erdőkkel, a fákkal? Jogos az aggodalmunk, hisz annyi erdőirtást látunk mindenfelé?

Arányaiban nem rossz nálunk az általános erdősűrűség, és bár intenzív erdőgazdálkodás folyik, ezeket a rendkívüli fákat, a jeles példányokat megőrzik. A Duna és a Tisza árterén vannak olyan területek, ahol szabadon, zavartalanul növekedhetnek.

A Zemplénben jelenleg is folyik a duglászfenyő telepítése, ilyenkor rendkívüli élmény, amikor összejövünk tucatnyian, akik a fák sorsát különösen a szívünkön viseljük, mi dendrománok. Mindig vannak jelen helyiek, akik ismerik jól a tájat, a helyismeretük révén eldugott helyekre is eljutunk. A természet, a táj érintetlen szépsége lenyűgöző tud lenni.

Külföldön is összejövünk évente, idén májusban Berlinben lesz az európai dendrológiai találkozó, ahol nemzetközi szinten is foglalkozunk a fáinkkal.

Van kedvenc fája?

Nehéz egyet kiemelni, mert több is van, amelyik a szívemhez nőtt. A tölgyek, a mezei juharok nagyon szépek, vagy igazán különleges, ha egy fa egy eldugott helyen található. Az egyik kedvenc a Bak községnél található erdei tölgy, amelyik egy erdei tisztás közepén áll egyedül, az valami gyönyörű. De a Néna-völgyi tölgy is igazán szép, vagy a legnagyobb tölgyünk, a Dráva síkon álló Bogdása.

Ha valaki kedvet kap, hogy ne csak a képeken gyönyörködjön a legvaskosabb vagy épp a legmagasabb fában, van rá lehetősége?

Természetesen, mind a 3200 fa látogatható. A legnagyobb nyárfához a Gemenci Erdő Zrt. turistautat is létesített, így bármikor megtekinthető.

Kedvcsinálónak íme egy rövid lista az ország legnagyobb, legkülönlegesebb fáiról:

• Bak (Zala) tölgy 760 cm
• Bogdása (Baranya) tölgy 775 cm, legvastagabb törzsű tölgyünk
• Gemenc (Bács-Kiskun) fekete nyár 1200 cm, legvastagabb törzsű fánk
• Iharosberény (Somogy) duglászfenyő 417 cm, 51,65 m magas, a legmagasabb
  fánk
• Lajosháza (Somogy) tölgy, 710 cm
• Ötvöskónyi (Somogy) nagylevelű hárs, 1062 cm, az egyik legöregebb fánk
  lehet, becsült kora 400 év
• Péterhida (Baranya) tölgy, 730 cm

Pósfai György kéri a kirándulókat és erdőjárókat, ha valaki rátalálna egy feltűnően nagy, magas vagy vastag fára, értesítse őt a honlapján megtalálható elérhetőségén.

Kiemelt kép: Pósfai György