Kevés szebb kilátópont van a Kopasz, más néven a Világos-hegynél. Tagadhatatlan tény, hogy a Gyöngyöstarján felett emelkedő egyedi vulkáni kúp kínálja az egyik legcsodálatosabb mátrai panorámát, a szemet gyönyörködtető kilátásért azonban megannyi izzadságcseppel kell fizetni, megéri azonban felkapaszkodni a 708 méter magas csúcsra, írja a Kékes Online.
Akik nekivágnak a Világos-hegynek, a túrát a település észak-nyugati határában, a gyöngyöstarjáni temetőnél kezdjék, innen a zöld háromszög-jelzés egészen a csúcsig vezet, az első szakasz fáktól védtelen területen, a szőlős- és gyümölcsöskertek között halad.
Réteken, majd árnyékos tölgyerdőn vezet át utunk, míg ki nem érünk a fenyveserdőbe, immár újra a jelzést követve. A meredekebb, izzasztóbb szakasz vár innen ránk emelkedő szintvonalakkal, de a látvány megéri az erőfeszítést: a csúcsról letekintve csodálatos panoráma tárul elénk.
Délkeleti irányba tovább indulva felfelé is meseszép az Alföld végeláthatatlan messzesége, szőlőtőkékkel, búza vagy kukoricaültetvényekkel. A Sár-hegy 500 m magas kúpja, a Remete-bérc és hazánk legmagasabb csúcsa, az 1014 m magas Kékes is látszik innen. Madárcsicsergést hallgatva gyönyörködhetünk a fenséges panorámában.
A nyugati kilátópont a csúcs másik oldalán vár. A zöld háromszöggel jelzett ösvényre visszatérve a hegy kopár részét követve érünk el ide, a hatalmas sziklateraszokhoz. A Nyugati-Mátra öleli körbe a Világos-hegyet.
A Világosvár tetején valaha egy négy részből álló erősség koronázta a szunnyadó vulkáni kúp legmagasabb pontját. Valószínűleg Árpád-kori várhely nyomai lelhetők fel, a környéket birtokló Aba nemzetség Tarjáni ága lehetett egykor a dicső fellegvár tulajdonosa.
Kalandozásunkat kedvünkre folytathatjuk a nyugati kilátópontról a zöld háromszög-jelzésen a Felső-Mátra felé is, de akár korábbi utunkon Gyöngyöstarjánba is visszaereszkedhetünk túránk végpontjaként, olvasható a cikkben.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
