Virágzó vidékünk

Nagy lagzik emlékét őrzi a tarpai szárazmalom

Hajdanán a közösségi élet is ezekben a malmokban zajlott.
Korábban a témában:

A szárazmalmok napjainkban már csak turistalátványosságként vagy bemutatóhelyül szolgálnak, hagyományőrző és néprajzi szerepük azonban egyértelműen megmaradt, miután elveszítették eredeti funkciójukat. Ez ugyanis a gabona megőrlése volt azokon a településeken, ahol egyéb természeti erők hiányában, folyókon álló vízimalmok vagy a szélenergiát igába hajtó szélmalmok híján igáslovakkal vagy ökrökkel hajtották a malomkereket, és így látták el a falut vagy várost a szükséges liszttel és egyéb őrölt gabonamennyiséggel.

Fotó: Instagram/laura_nemes

A 17–19. századi források még nagyon sok szárazmalomról adnak hírt városainkban országszerte. Evlia Cselebi szerint 1663-ban Budán 150, lóval és ökörrel hajtott lisztesmalom őrölt, 1715-ben Debrecenben 48 szárazmalmot írtak össze. Korabinszky Mátyás arról tudósít, hogy 1786-ban Debrecen vízszűkében volt, ezért a város népének szükségleteire főleg szárazmalmok őröltek.

Folyóvízzel, patakkal nem rendelkező településeken az 1830–1840-es évek előtt a kenyérgabonát szinte kizárólag szárazmalmokban őrölték, ezért a malmokat nagy becsben tartották.

A képen a szarvasi szárazmalom látható működés közben

Fotó: Instagram/szarvasi.turizmus.official

Tarpa, a híres „kuruc” település, ahonnan a bocskorosok vezére, Esze Tamás, a jobbágyfelkelő származik,  Nyíregyházától 72 kilométerre északkeletre fekszik a Tisza ölelésében a Beregi-síkságon, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál, így egészen a 20. század legelejéig ideális kereskedelmi útvonalon helyezkedett el.

Tarpai történelem

A helység nevét először 1299-ben említették, és 1332-ben már állt itt a Szent Andrásról elnevezett korabeli templom. A szabálytalan alaprajzú település a középkorban már mezővárosi ranggal bírt, 1626. március 1-jén Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a településnek, ami szabad kereskedelmet és teljes vámmentességet biztosított az egész ország területére. 1665-ben országos vásártartási jogot kapott I. Lipót királytól. A módos Szatmár vármegyei mezőváros fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő bujdosómozgalomban. A helyi születésű Esze Tamásnak, II. Rákóczi Ferenc jobbágyának múlhatatlan érdeme, hogy 1703 tavaszán nem a törökországi száműzetésben élő Thököly Imrét, hanem a lengyel földön bujdosó fiatal Rákóczit nyerték meg a felkelés ügyének.

A szabadságharc után a településen élő kis és középparaszti családok állattenyésztésből, gyümölcstermesztésből, sokan iparos mesterségekből éltek, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes- és a boroshordó.

A székelykapu

Fotó: Instagram/tarpa_official

A település szerkezetében máig felfedezhető a falu évszázados múltja, a mai utcák zöme már a 18. században is megvolt, a nép ajkán még élnek a hajdani utcanevek: Nagy Derék, Tóhát, Hajnal, Kis utca, Velence. A szabálytalan, legtöbbször íves vonalú utcákat közök, szugok kötik össze. Máig megmaradt sok népi klasszicista lakóház és „beszélő” kiskapu (a fedeles kiskapu alatt beszélgettek az emberek), valamint gazdasági épület.

Hajdani tarpai parasztház, ma műemlék épület

Fotó: Instagram/tarpa_official

A község református temploma műemlék épület, késő gótikus stílusban épült a 15. században, részben a Várdaiak és a velük rokon Báthoryak építtették, egyhajós belső terének legnagyobb értékei a korabeli gótikus freskók.

Fotó: Instagram/tarpa_official

A szárazmalom

A falu másik műemléke a szárazmalom, amely az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma. A mai napig teljes épségben megőrizte eredeti szerkezetét, az úgynevezett járgányos malmot, melyet 1885-ben ácsoltak, és ami értékes agrártörténeti emlék. A malom a Tokaji-féle fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület.

A szárazmalmok a középkor óta hozzátartoztak a településképhez, Tarpán hat szárazmalom és egy szélmalom működött, ezek közül azt, ami ma is látható a falu közepén, a 19. század elején építtette a Hegyi család. A szárazmalomban az őrléshez szükséges energiát az úgynevezett kerengősátorban, a malom hajtására szolgáló nagykerékhez, a kerengőhöz kötött, körbe-körbe járó lovak szolgáltatták.

Fotó: Instagram/tarpa_official

Az Észak-Tiszántúl egyetlen, eredeti helyén megőrzött szárazmalma az Árpád és a Kossuth utca találkozásánál kialakult téren, helyi nyelven a Tóháton áll Tarpán.

A tölgyzsindellyel fedett malom szerkezetileg két jól elkülöníthető részből áll, a kerengősátorból vagy keringőből és a malomházból.A kerengősátrat 12 vastag tölgyfaoszlop és az erre helyezett 12 szögű, gúla alakú sátortető alkotja, alsó átmérője 14 méter. A szárazmalom másik nagyon fontos eleme a favázas malomház, amelyet a régi mintájára zsilipelt deszkafából készítettek, és kontyolt nyeregtetővel láttak el.

Fotó: Instagram/tarpa_official

A mai alakját az 1980-as helyreállítás során nyerte el, amikor az eredeti malom mintájára visszaállították a malomházat, és a tölgyzsindellyel fedték le az egész malom-komplexumot.
A malomház bejárata mellett egy faragott kis fapad áll. A szárazmalom kifogástalan állapotban van, rendezett képet mutat, írja a Tanyamúzeum.

A szárazmalmok hajdanán a közösségi terek funkcióját is betöltötték, hisz míg a gabonájukból őrölt lisztjükre várakoztak a gazdák, jutott idejük megvitatni a helyi eseményeket, történéseket. Tarpán a tölgyfából ácsolt, faragómolnárok által épített, fazsindellyel fedett épület is a társas élet fontos színtere volt a faluban.

Hagyományőrzés: lagzi a szárazmalomban

Fotó: Instagram/norbert_magos_photography

A szárazmalmok ideje a gőzmalmok elterjedésével járt le, szépen lassan elkezdtek veszíteni jelentőségükből, majd teljesen kiszorultak a termelésből. A tarpai szárazmalomban 1929-ben őröltek utoljára, majd kissé átalakítva közösségi célokra használták, bálokat, lakodalmakat tartottak itt, egy időben még moziként is működött az épület.

Szatmár-Beregi Szilvanapok

Ha a műemlék szárazmalom és a református templom nem jelentene elég nagy csáberőt a nagyközség felfedezéséhez, a szilvanapokra mindenképp érdemes egyszer ellátogatni. Minden évben szeptember végén rendezik meg Tarpán a világhírű szatmári szilva és egyéb zamatos tájjellegű gyümölcspárlatok, és persze a szilvából készült ételek hagyományőrző fesztiválját, a Szatmár-Beregi Szilvanapokat. A rendezvényen felvonul a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend, valamint pálinkaverseny is kapcsolódik a fesztiválhoz. Szilvalekvárt főznek rézüstben, szilvát aszalnak, de a tájjellegű tarpai szilvás ételeket is megkóstolhatják az érdeklődők a szatmár-beregi termékek bemutatójával egybekötött vásáron.

Kiemelt kép: Instagram/zsuzsannasoptei

Gönc a Zempléni-hegység kicsiny, de ragyogó ékköve
Ha itt járunk, ne csak a barackpálinkát kóstoljuk meg, de kiránduljunk egyet a környéken, és fedezzük fel a műemlékkincseket is.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.