Hasonló munkálatokra már volt példa az elődök életében, amikor úgynevezett akadót építettek még az 1950-es években, írta közleményében a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Ezek olyan természetes vagy mesterséges képződmények, amelyek a mederben búvó és ívóhelyet jelentenek a halak számára. Az elnevezés a halászoktól ered, ezekben a víz alatti kövekben ugyanis gyakran elakadt a háló.
A múlt században épített akadók mára megsüllyedtek. Felújításuk és újak építése azért indokolt, mert a tapasztalatok szerint a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle is ívik rajtuk. Ezen fajok szaporodását segítik elő az új ívási felületek, továbbá az ikrából kikelő ivadék számára búvóhelyet jelentenek a kövek között lévő rések, ennélfogva a produkció növekedését várhatjuk a beruházástól. Az akadók élőhelyet biztosítanak alacsonyrendű táplálékszervezeteknek, emellett vándorkagylóval sűrűn belepettek, így ideális táplálkozó helyül szolgálnak a pontynak, és több keszegfélének is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Összességében elmondható, hogy a Balaton egyéb, homogén aljzatú medréhez képest az akadók nagyban emelik a biodiverzitást, szerepük – balatoni léptékkel mérve – a tengeri korallzátonyokhoz hasonlítható.
A fejlesztés 8 önálló projektben valósul meg a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében. A beruházást a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. konzorciumában végzik, a Szent István Egyetem szakmai támogatása mellett.
A munkálatok karácsony előtt kezdődtek el és az időjárás függvényében várhatóan tavaszra fejeződnek be.
Kiemelt fotó: MTI/Nagy Lajos