Elherdált örökségünk megcsúfolt tiszántúli kastélyai

Jobb sorsra érdemes kastélyokról írtunk korábban a Dunántúl területéről, ezúttal hazánk keleti részén néztünk szét: onnan mutatunk be négy romos állapotú, egykor gyönyörű építményt.

1. Gencsy-kastély

A Gencsy-kastély eklektikus épülete a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balkányban található. 1951-től 2007-ig állami gyermekotthon működött benne, aztán 2009-ben a polgármesteri hivatal beköltöztetése volt tervben a felújítást követően, ám ez nem valósult meg. A kastély védett műemlék, lezárt területen, üresen áll, nem látogatható, írja a Wikipédia.

Gencsy Sámuel 1774-ben kezdte építtetni a kastélyt, de története mégis régebbre nyúlik vissza vélhetőleg, hisz a korabeli feljegyzésekben két kúriát is emlegetnek, melyek kapcsolatban állhattak az épülettel. Téglalap alaprajzú, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkáddal, feljárati része hármas tagolású öt-öt lépcsővel.

A munkálatokat az egykori Nagykállói Vármegyeháza olasz építőmestere, Salvatore Aprilis irányította. A 19. század második felében Gencsy Béla az akkor egyszintes épületet egy szinttel kibővíttette.

A falu kállói úti temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczi Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott 1811-ben.

A 770 négyzetméter alapterületű kastély bármely intézeti és idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható, jelenleg kihasználatlanul és romosan áll.

2. Dessewffy-kastélyok

A Nyíregyházától 40 kilométerre álló kastélyt megpillantva a kísértethistóriák gonosz szellemei jutnak eszünkbe. A Gávavencsellőn található Dessewffy-kastély a 18. század második felében, késő barokk stílusban épült a Dessewffy család megbízásából.

Az épület eredeti magva egy későbarokk kastély a 18. század második feléből, ami mellé a 19. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két építményt Dessewffy Miklós elképzelései után kapcsolták össze 1898-ban, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették, írja a Wikipédia.

A háborús évek megviselték az épületet, 1944-ben felrobbantották a kápolna tornyát, lebontották az épület bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát.

Állagmegóvási céllal az önkormányzat értékesítette azután a kastélyt. Néhány éve még diszkó üzemelt az egyik, erre a célra átalakított szárnyában, ma ez a része is romokban hever, a berendezési tárgyak összetörve, az ablakok bezúzva árválkodnak.

A szomszédos területekről az épület termeibe terelik be a lovakat éjszakára vagy az időjárás viszontagságai elől.

A kastélyt körülvevő területen gondosan megválogatott, az országban ritkaságnak számító hatalmas, ősfás park van, amiben a fák kora esetenként eléri, vagy meg is haladja a 200 évet: fenyőfélék, hárs, kőris, juhar, nyár tölgy, gesztenye. Egykor a környék legszebb parkja volt ez a virágokkal, cserjékkel, szökőkúttal, amit mára már széthordtak, a fák zömét kivágták, a halastó is az enyészeté lett a hajdani lovardával együtt.

A kastélyban Dessewffy Aurél lakott családjával, aki később német származású feleségével és fiukkal Brazíliában telepedett le a világháború után.

Tiszavasváriban is áll egy ugyancsak romos állapotú Dessewffy-kastély

A klasszicista stílusban épült 19. századi kastély a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári településen található. A kastélyt a Dessewffy család építtette 1820 körül. Az 1850-es, illetve az 1870-es években két komolyabb átalakítást végeztek rajta, mire elnyerte mai alakját. A romos épület korábban diákotthonként üzemelt, ma üresen és kihasználatlanul áll.

3. Széchenyi-Wenckheim-kastély

Békés megye legfiatalabb és legromosabb kastélya a Pósteleken álló Széchenyi-Wenckheim-kastély.

A kastély az enyészeté lett, de az impozáns romok sejtetik egykori pompáját.

Feltételezések szerint a neobarokk stílusú, 72 szobás kastélyt Siedek Viktor tervezte. Egyes források szerint a kastélyt gróf Wenckheim Frigyes és neje építtette 1906-1909 között lányuknak, Krisztinának és vejüknek, gróf Széchenyi Antalnak. Más források szerint a megrendelő gróf Széchenyi Antalné gróf Wenckheim Krisztina volt. Tény, hogy a birtokot a grófnő szüleitől kapta ajándékba, írja a BékésWiki.

A kastély a kígyósihoz hasonlóan alápincézett, az onnan kikerült földet szétterítették, így azt a látszatot kelti, mintha a környezeténél magasabb helyen állna.

A pósteleki kastély fénykora az 1920-as évek elejére tehető. Gróf Széchenyi Antal 1924-ben bekövetkezett halálával azonban csendesebb napok következtek. 1944 őszén, amikor a grófi család az Egyesült Államokba emigrált, végleg magára hagyták a hajdani meghitt családi fészket, kiszolgáltatva azt a  pusztításnak. Gróf Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina 1970. március 23-án, 96 évesen halt meg, távol otthonától, az észak- karolinai Ashevilleben.

A kastélyt, miután már nem lakták, 1944 után háborús szükségletekre sajátították ki, majd termeit kifosztották, az ingóságokat elhordták, ahogy az ajtókat, ablakokat, kandallókat, csempéket, parkettát és a kárpitot is. Amit nem tudtak elvinni, azt szétverték vagy felgyújtották. Azután sem lelt gondoskodó gazdára, így végleg az enyészeté lett.

Kiemelt kép: Flickr/Jokó