Virágzó vidékünk

Magyarországi kastélyok és kúriák: Sigray kastély

A műemléki védettség alatt álló épület barokk stílusban épült. A hozzátartozó angol kertek mintájára kialakított park 1986 óta védettség alá került.
Korábban a témában:

Sorozatunk első részében a a Kende-Kölcsey kúria szépségeit és történetét mutattuk be. Következő helyszínünk a Vas megyei Ivánc és a Sigray kastély. “Túravezetőnk” most is Egresi János, a kastélyok portál működtetője.

Ivánc története

Egy 1237-es oklevél említi először falunkat: Ivánc és templomának története az Árpád korig nyúlik vissza. A XV. század elején az Iváczy család birtokosai élnek itt, kik nemzeti előnevüket is innen veszik. Nemcsak Ivánc község, hanem Vas megye múltjában is jelentős szerepet játszott az Ivánczy család. A település címerének megalkotásakor megörökítették a már kihalt de történelmileg a faluhoz kötődő Ivánczy család címerét.

Ivánc igazi virágkora a Sigray család nevéhez köthető. A kastély történetéről annyit tudunk, hogy már 1336-ban Ivánc északi végén, az akkor még a Rába által alámosott dombon Ajakas (Ivánczy) Miklós földesúr udvarháza állt. Ezt a középnemesi udvarházat, kúriát oklevelek említik 1337-ben, 1419-ben, 1463-ban. A mohácsi vész után 1543-ban “curia nobilitaris”-nak – nemesi kúriának – mondják, s ekkor Ivánczy Péter, Vas megye alispánja a tulajdonosa. A török harácsszedők megjelenése -kb.1580 – után az Ivánczy család Surányba költözött, épületük romba dőlt. A Sigray-birtok az 1670-es években mint református az Őrség részét képezte. A rekatolizáció Bosikő plébános nevéhez fűződik. 1714-ben a plébánia megújult.

Az Ivánc-iak tisztelettel gondolnak a Sigray családra, amely jó gazdája volt a településnek. A századfordulóra fellendülő Sigray-birtok majorok építésével alapozta meg a gazdaságát. A falunak a saját gépházából biztosította a villanyvilágítást. Melegvizes fürdőt építtetett az egészségház épületében. Önálló faüzeme is volt, ahol az Ivánc-iak dolgoztak.A közigazgatás számára korszerű épületet építtetett, ami jelenleg is Polgármesteri Hivatalként szolgál. Egy Tájvédő Erdészházat (vadászházat) is építettek, amely jelenleg az Erdészeti Rt. tulajdona. (forrás:ivanc.hu)

Fotó: Egresi János

A kastély története

  • Az ivánci műemlékkastély építése a Sigray család nevéhez fűződik: 1740-ben barokk stílusban emelték, az építtetője báró Sigray Károly volt. 1898-ban eklektikus stílusban átépítették.
  • A meglevő alapok felhasználásával Ivánc új földesura, báró Sigray Károly 1767-re felépítette egyemeletes barokk kastélyát, apja híres surányi kastélyának mintájára, csak szerényebb kivitelben.
  • Sigray József után fia Fülöp viszi tovább a család birtokait, majd fia (1879-1946) a 20.századi gróf Sigray Antal nevéhez fűződik.
  • 1870 körül a külsőt eklektikus, a belsőt pedig 1920-ban szecessziós stílusban építették át. A déli homlokzat a nyugati és keleti oldalon négytengelyes rizalittal formált. Bejárata a középtengelyben van. Keleti rizalitján régebben egy teraszon keresztül a kápolnába lehetett bejutni.

  • A II. Világháborút követően, államosították, majd 1951-óta a Sigray kastélyban Vas Megyei Szakosított Otthon működik, a család minden földtulajdona az állam kezelésébe került.
  • Az Intézményben lakók attól függően, hogy milyen ellátásra szorulnak, vannak elhelyezve a kiskastélyban, a nagykastélyban és a településen kialakított lakóotthonokban. A bentlakók részt vesznek a park gondozásában, az állattartás során azok gondozásában, továbbá a bió-gazdaságban.
  • A 20 kat. hold közepén álló kastélyt park övezi. A Vas Megyei Tanács a parkot 1986-ban védetté nyilvánította. A Sigray-kastély kertjében él több növényritkasággal együtt Magyarország legnagyobb tulipánfája. Minden tavasszal virágzik. Ezenkívül jó néhány kocsányos tölgy, óriásfenyő, óriás bükkfa, amerikai vöröstölgy és platánfa érdemelnek említést.
  • A Sigray-kastély kertjében található az ország legnagyobb és legidősebb tulipánfája, mely minden tavasszal virágba borulva várja az érdeklődőket. Az egykori barokk angolpark központi tengelyében helyezkedett el ez az impozánsan karakteres egyedi gyönyörűségű szoliter fa, kora több mint 230 évre tehető. (forrás: műemlékem.hu )
  • A kastély jelenleg nyilvánosan nem látogatható.
8 Fotó megtekintése

Magyarországi kastélyok és kúriák: Sigray kastély

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Még több +

Szent Miklós templom

  • A templom szinte a megtévesztésig hasonlít a Kós Károly által tervezett zebegényire. A mai templomot Hendrich Antal tervezte gróf Sigray Antal megbízásából 1913-ban, magyaros szecessziós stílusban. A templomot 1914. június 13-án szentelte fel gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök.
  • A plébánia alapítása az Árpád-korig nyúlik vissza.
  • Az ország határát jelentő erdőségekből és mesterséges torlaszokból álló ún. “gyepű” Szent László király idejében – a történészek egyöntetű véleménye szerint – a Gasztony-Lugos-Szalafő vonalon húzódott. Az ettől nyugatabbra eső gyéren lakott őserdő, a “gyepűelve” a Franciaországból behívott cisztercita rend 1183-as szentgotthárdi monostoralapításával kezdett benépesülni. Ivánc ekkor – Viszák községgel együtt – a Miskolc nembéli Domonkos báné volt. Fia, Bors alapította a Sopron megyei kedhelyi vagy borsmonostori apátságot.
4 Fotó megtekintése

Magyarországi kastélyok és kúriák: Sigray kastély

  • Végrendeletében Bors ispán – fiú örököse nem lévén – a Vas megyében fekvő Ivánc és Viszák nevű birtokait és az apátság védnökségét IV. Béla királyra hagyta. Az Árpád-kori alapításra utalnak a szakértők szerint az 1910-ben lebontott Hegyhátszentmárton filiális templomának faragott kövei.
  • Ivánc kis román kori temploma első ismert birtokosa, Domokos bán és fia, Bors ispán idejében épülhetett. Ivánc első, oklevélben egyházas helyként történő említése 1353-ból való. Egy 1418-ból származó oklevélben a templom Szent Miklós titulusa szerepel.
  • A régi templomot 1910-ben lebontották. Helyébe épült a mai háromhajós új templom 1913-1914-ben, alatta azonos alapterületű alsótemplom is van.
  • A templom ablakait helybéliek adományozták, nevük a táblák alján olvashatók, 1913-1914 években készültek, színes ólomüvegből.

Szerző és fotók: Egresi János, Határok nélkül, mindenfelé

Magyarországi kastélyok és kúriák: Kende-Kölcsey kúria
A kúria parkját az Alföld egyik legszebb kastélyparkjaként tartják számon.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.