Pixabay
Virágzó vidékünk

Ez a legdrágább borrégió az országban

Lakás- és üdülővásárlásnál régóta tudjuk, hogy a Balaton mellett alaposan ki kell nyitni a pénztárcánkat, azonban a „balatoni levegőért” nem csak a nyaralni vágyóknak kell többet fizetni, hanem a szőlőgazdáknak is.

A Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőültetvények – közölték a Takarék csoport elemzői. Csaknem 3 millió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő.

Legolcsóbban a Felső-Magyarország borrégióban (Bükki, Egri és Mátrai borvidék) lehet szőlőhöz jutni, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forintért, de nem sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek.

Kapcsolódó
Őrült ízekkel vár egy elfeledett borvidék hazánk szívében
Kiskunság nagy kincseinek csak egyike a külföldön is híres cukrászda.

A lakóingatlanoknál a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kellett a legtöbbet, négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot fizetni tavaly. A második legdrágább Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és a Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni, kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.

A legnagyobb drágulást a Balatonfüred-Csopaki borvidéken tapasztalhatjuk, itt 2008-ról 2021-re több mint háromszorosukra, csaknem 230 százalékkal nőttek az ingatlanok árai. A legkevésbé a Villányi borvidéken emelkedtek az ingatlanárak, 52 százalékos volt a drágulás az elmúlt tizenhárom évben.

A bortermő területek települései közül a legdrágábbnak viszont a 2020-2021-es árak alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760 ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715 ezer forint). A 3. Biatorbágy lett, amit több Balaton melletti település követett – Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és Balatonlelle -, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal. Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem érték el – közölték.

Az elmúlt években több borvidéken is jelentősen nőtt az új letelepedők száma. Élen járt az Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási egyenleg a 2016-2020 közötti időszakban 9-10 százalék között alakult. De többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között mínusz 4 százalék volt.

Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az árutermelő szőlőültetvények összes területe. A hat borrégióban – Balaton, Duna, Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji – 22 borvidék található. A szőlőterületek eloszlása azonban meglehetősen egyenetlen az egyes borvidékek között. A legnagyobb Kunsági borvidék területe több mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az Egri és a Tokaji borvidék. (MTI)

Kapcsolódó
Kukucskáló manószemek épülnek a tokaji borvidék lankáin
A finom borok mellett építészeti kuriózum is készül a Sauska Borászatban.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.