A történet tíz napja kezdődött, amikor Márton András dömösi madámentőt, a BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont vezetőjét arról értesítették, hogy sérültnek tűnő gólya sétál Dunabogdány határában. A szakember jó szokásának megfelelően percek alatt a helyszínre sietett.
A madarat nem a helyszínen, hanem Tahitótfalu mellett találták meg, s bár 10-15 méterre megközelítették, nem engedte közelebb magához a megmentőnek érkezett kis csapatot.
Láttuk, hogy nincs valami nagy formában, ami lehet vonulási kimerültség, de sok más is. Közeledésünkre előbb gyalog próbált kitérni, de végül inkább elrepült, ami jó hír volt, mert megtudtuk, hogy röpképes. Jó kétszáz méterrel odébb azonban leszállt, de nem keresgélt ennivalót, csak gubbasztott
– mesélte a Sokszínű vidék érdeklődésére a dömösi madármentő.
Később arról is értesültek, hogy a fáradt gólya és párja megpróbáltak Dunabogdányban egy fészket elfoglalni, de esélyük sem volt arra. Az abban költő gólyapár hímje ellátta a bajukat, így továbbálltak, s útjuk egyenesen Pócsmegyerig vezetett.
Pócsmegyerről kaptam a következő bejelentést, hogy egy fiatal gólyapár a falu egyik villanyoszlopán kezdett fészekrakásba, a madarak hordják a gallyat a drótokra, amitől hidegrázást kaptam, mert ilyen esetekben bizony fennáll az áramütés veszélye
– folytatta a történetet Márton András, aki a hír hallatán azonnal segítséget kért az áramszolgáltatótól.
Vasárnapi ebédje mellől ugrasztottam fel Juranka Tamást, az E.ON illetékesét, aki munkatársaival rekord gyorsasággal érkezett a pócsmegyei helyszínre. Hoztak fészekalapot, abba félig fészekanyagot tettünk, majd rövid időn belül a szakik stabilan felhelyezték a villanyoszlopra a gólyapár költőhelyét. Két nagy öröm is ért ezzel: az egyik, hogy egyre jobb munkakapcsolatunknak köszönhetően az E.ON is kiemelt figyelmet fordít a gólyák védelmére, a másik, hogy a vélhetően első alkalommal hazatérő fiatal gólyák elfogadták az emberek által biztosított költőhelyüket, amiben gyorsan megkezdődött a szerelem
– tájékoztatott a dömösi szakember.
Azzal, hogy ezt a problémát ilyen gyorsan sikerült megoldani, még lesz ideje a párnak tojást rakni – ami 5-7 nap -, kikotlani – ez 30 nap -, felnevelni, és kirepíteni – ez jó 60 nap – az első fészekalja fiókáit, majd elvonulni időben.
Az pedig nem véletlen, hogy Pócsmegyeren az egész falu örül a gólyák érkezésének. Márton András közösségi portálon közzétett gondolataihoz többen is hozzászóltak, közülük egy kommentelő azt közölte, hogy a néhai elődök elmondása alapján immár 82 éve nem volt gólyafészek a településen.
Talán ennek köszönhetően érkezett a gyors felajánlás a helyiek részéről, hogy szükség esetén bármikor segítenek új fészektartók készítésében, szükség esetén akár a madarak etetésében is.
