Vaszocsik Kristóf
Virágzó vidékünk

Gyógyító energiák övezik az ókor óta Tihanyt

A település kelta múltjának is emléket állít egy most megjelent regény.

Kevesen tudják, de Tihany történelmi múltja jóval messzebbre nyúlik vissza, mint amennyit az iskolában tanultunk róla – derül ki egy most megjelent könyvből. Magyarország egyik legszebb települését az ókorban kelták, majd rómaiak lakták, akik nem egy természeti jelenségnek tulajdonítottak gyógyító erőt. A legcsodálatosabb pedig, hogy ezekre a helyszínekre a mai napig ellátogathatunk.

Kapcsolódó
Olyan illat volt a faluban, hogy egy drogéria is megirigyelhette volna
A tihanyi levendulát egykor a tőzsdén is jegyezték, olyan értéket képviselt.

A Pelso Legenda a Balaton-felvidékre, azon belül is Tihanyra, annak természeti szépségeire, gazdag történelmére, és nem utolsó sorban gyógyító erejére hívja fel a figyelmet.

A kelták bizonyítottan lakták a Dunántúlt, így a Balaton környéki területeket is. Zánkán és Tihanyban is fellelhetők még olyan földsánc erődök nyomai, amelyeket a keltáknak is tulajdonítunk

– mondja a könyv írója, Tömösváry Zsigmond. De mit takar a különös cím?

A Pelso a Balaton rómaiak által használt latin neve, a legenda pedig a rómaiak idejében keletkezett, és egy talán akkoriban meg is történt eseményt takar. Igaz, az utókor csak egy feljegyzésből értesült róla, ami a római bíboros, Basilios Bressarion hagyatékából került elő.

Tihany az ókor nagy részében még sziget volt, amit csak jóval később, feltöltéssel alakítottak félszigetté. Az elhatárolt terület több törzs lakóhelye volt egészen a honfoglalásig: a kelták mellett illírek és avarok is letelepedtek itt, de a környéket kedvelték a rómaiak is.

Egykor vulkán volt a település, ma energiavonalak futnak át rajta

Ha azonban a gyógyító hatás eredetét kutatjuk, érdemes egészen a földtörténet korai szakaszáig visszanyúlnunk: ekkoriban Tihany még vulkanikus terület volt, amiről a két kráterből kialakult Külső-tó és Belső-tó, valamint a még ma is látható gejzírkúpok árulkodnak. Ezek ásványi anyagban gazdag, forróvízű források voltak, amelyek az évezredek során kúpokat raktak le, és némely esetben egész magas tornyokat alkottak.

A tihanyi gyógyító energia a hívők szerint részben a vulkanikus erők megmaradt energiáira épül.

Van a településnek még egy különlegessége

Itt is keresztülfutnak az egész földgolyót behálózó, úgynevezett Szent György energiavonalak, amelyeket a föld mágnesessége alakított ki. Számos tudós szerint ezeken a vonalakon épültek ki a múlt nagy társadalmai, így Szent György-vonalon találhatók például a Gízai piramisok, a Stonehenge, Machu Picchu, Európa dolmenjei, sétáló kövei, de számos jeles keresztény templom és katedrális is.

Nem véletlenül települt ide I. András király, a Tihanyi Apátság alapítója, valamint a felesége meghívására érkezett kijevi szerzetesek sem, akik itt építettek sziklalakásokat maguknak – ezek a barátlakások a mai napig megtekinthetők.

Az ókor társadalmai fogékonyabbak voltak a spiritualitásra és használták a gyógyító energiákat, amíg a középkori kereszténység bigottsága el nem homályosította a tudás nagy részét. A jelen embere fedezte fel újra mindazt, amit őseink a hasznukra fordítottak. Talán ma éli igazán reneszánszát a spiritualitás, a gyógyító energiák, a pozitív tudat

– teszi hozzá az író.

Kapcsolódó
Feri, az utolsó tihanyi lovász
A ló az úr, de nagyvonalú, és úgy tesz, mintha erről nem is tudna. 
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!