A Heol felsőtárkányi olvasója hívta fel a figyelmet arra, hogy invazív, káros és kiirthatatlan növény terjed a településen. Mint mondta, néhányan dísznövényként tarthatták, azonban mostanra a Várhegy lakópark környékén hatalmas területeken burjánzik a japánkeserűfű.
Ahogyan én sem ismertem fel a fajt, valószínűleg más sem tudja, hogy káros. Ha valaki felfedezi a saját kertjében, akkor még lehetőleg csírájában fojtsa el a problémát
– tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, úgy tudja, nem sok cég foglalkozik az országban a növény irtásával.
Az egriek jó részének talán fel sem tűnt eddig, de a megyeszékhely is tele van japánkeserűfűvel. A Végvári vitézek terén már a házfalakon is helyet talált magának.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Schmotzer András, a Bükki Nemzeti Park Élővilágvédelmi Csoport kutatási referense elmondta, az aggodalom valóban jogos, hiszen tényleg képes bárhol megélni a növény, és anyagi károkat is okoz. Hozzátette, a patak partja gyakorlatilag Szarvaskőtől Maklárig tele van vele, több száz helyen fellelhető Egerben. Úgy látta, nagy területen él a növény az ipari parkban is, ahol a könnyűszerkezetes házakat majd szétnyomhatja erős gyökérzetével.
A védekezésben a legfontosabb, hogy mihamarabb felismerje a terület tulajdonosa, hogy mi burjánzik a telkén. Irtani valóban nagyon nehéz, egy apró gyökérdarab is újbóli növekedéshez vezethet. Kifejezetten jól tűri ugyanis, ha vágják vagy bolygatják. Mivel nem őshonos faj, így nincs természetes ellensége hazánkban
– ismertette, hozzátéve, hogy a nedves területeket kedveli, ott áradással is könnyen terjed, és a klímaváltozás is kedvez neki. Néhány országban már próbálkoznak biológiai védekezéssel, ugyanakkor tudjuk, ez is könnyen a visszájára fordulhat.
Angliában a fiatal növényeket legeltetéssel igyekeznek visszaszorítani. A teljes talajcsere megoldás lehet, ám ez is újabb problémát vet fel, hiszen az eltávolított földdel a növény új helyre terjedhet.
Hosszú távon a hatóságok, a nemzeti parkok, az önkormányzatok és a területek tulajdonosainak, kezelőinek együttműködésével kezelhető csak a probléma, országos és helyi szinten és közösen kell működőképes megoldást találni az ilyen fajok visszaszorítására.
