Kónyi Hagyományőrző és Kulturális Egyesület
Virágzó vidékünk

A kónyi legények tánca Rábaköz egyik legértékesebb hagyománya

Egy 2700 fős településnek olyan ma is élő hagyománya van, amit a rábaközi települések is “kölcsönkértek” időről-időre. A kónyi verbunkot búcsúk idején a település temploma előtt, a misét követően járták el a kónyi legények a leányok gyűrűjében, így adva meg az alaphangot és ritmust a mulatságnak.

A kónyi verbunkot a közelmúltban vette fel a Győr-Moson-Sopron megyei értéktár bizottság a megyerikumok közé.

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Rábaköz legelterjedtebb, úgynevezett egytételes körverbunk-típusa a kónyi tánc, amelyet névadó faluján kívül mintegy tíz helységből is ismerhetünk.

Itt egy videó a verbunkról:

A verbunk a két világháború között elsősorban mint a legénycéhek reprezentációs gyakorlata létezett Kónyban – írta a tánc történetéről készült tanulmányában Eitler Ágnes. A verbunk elválaszthatatlan volt ezektől a falurészek szerint szerveződő legénytársaságoktól: tanulása, gyakorlása, előadása egyaránt a céh keretei között folyt.

A céhek egy-egy falurész kocsmája köré csoportosuló legények társaságát jelentették.

Négy állandó, és egy időszakonként működő legénycéhről adhatunk számot a 20. század első felét illetően. Egy-egy társaság nagyjából tizenöt, húsz legényből állt, de számuk természetesen állandó változásban volt az életkori státuszba való be- illetve kilépés függvényében.

Kónyi Hagyományőrző és Kulturális Egyesület

Az adott kocsma a legények társasági életének mindennapi színhelyéül szolgált, mulatságaikat a kocsmárossal megegyezve a kocsma épületében, vagy az udvaron álló lábaspajtákban tartották. A
céhek tagsága között átjárás nem volt, nem volt lehetőség más céh mulatságain, táncalkalmain részt venni.

A gyakorlás folyamata minden év augusztus 20-ától kezdődött az adott kocsma lábaspajtájában vagy termében, erre a kónyi verbunk szigorúan szabályozott felépítése és egységes előadásmódja miatt volt szükség. A gyakorlással a céhek Szent Mihály napjára (szeptember 29.), a kónyi templombúcsú időpontjára készültek. Ez volt a verbunk előadásának legfőbb alkalma.

Kónyi Hagyományőrző és Kulturális Egyesület

Az egyes kocsmák céslegényei külön körökben táncolták el verbunkjukat, így akár négy verbunkos kör is felállhatott egy időben. A verbunkot rövid csárdás követte, melyet a céslegények kocsmájuk céslányaival táncoltak el. A búcsú napját a kocsmákban megrendezett mulatság zárta le.

A kónyi verbunk hagyományát a mai napig őrzik a községben.

A 2018-ban alakult Kónyi Hagyományőrző és Kulturális egyesület alapcéljai közt kiemelten szerepel a kónyi verbunk életben tartása, népszerűsítése illetve a verbunk tudásának átadása a fiatalabb generáció számára. Az egyesületen belül működő Kónyi Néptáncegyüttes rábaközi koreográfiájában is megtekinthető szinte minden fellépésük alkalmával

– nyilatkozta a Sokszínű Vidéknek Kiss Miklós, az egyesület elnöke.

Megtudtuk, hogy a falu védőszentjének, Szent Mihálynak az ünnepén, azaz a falu búcsújakor elevenítik fel a táncosok a régi szokást napjainkban is, így az ünnepi szentmise után a templom előtti téren járják el a kónyi verbunkot az előtte este újonnan felavatott legényekkel karöltve.

Egyre több felkérés érkezik a táncegyütteshez, hogy a helyi és környékbeli rendezvényeket a kónyi verbunk eltáncolásával nyissák meg a kónyi legények. Legutóbb Rábacsécsény búcsúi ünnepkörét nyitották meg legényeink a kónyi verbunkkal, ahol szintén egy régi hagyomány, hogy a mise után a kónyi legények eltáncolták a verbunkot Csécsényben is

– mesélte az elnök elmondva azt is, hogy bízik benne, hogy a felnövekvő ifjúság is hasonló módon fogja őrizni Kóny egyik legnagyobb kulturális értékét, elődeink örökségét.

Kapcsolódó
Nyírségi verbunkost táncolt a világ
Egy hónap alatt 722 videó érkezett a felhívásra.