A Györ-Moson-Sopron megyei értéktár bizottság ülésén döntöttek a höveji csipke hungarikummá jelöléséről és négy új megyerikumról – írta meg a Kisalföld.
A bizottság saját kezdeményezése az első megyei érték, a höveji csipke hungarikummá jelölése. A kiemelkedő nemzeti érték már az UNESCO nemzeti listájára is felkerült, így most már könnyített eljárás keretében válhat hungarikummá
– mondta dr. Pető Péter a megyei értéktár bizottság elnöke kiemelve, hogy bár a hungarikumok között van már csipke, de a höveji különleges, mert igazából egy hímzés. Nagyon szép határon átnyúló története van. A Csallóközből érkezett a Rábaközbe, amely tovább gazdagodott és vált a megye értékévé.
A kónyi verbunkot egy külső szakmai vélemény megerősítésével vették fel a megyerikumok közé kulturális szakterületre. A győrzámolyi Patkányos-pusztai szivattyúház a Szigetköz egy különleges ipartörténeti emléke. Maga az épület is védett, de a szivattyúház a mai napig működik azokkal a berendezésekkel, amelyeket az 1920-as években a Ganz-Mávag gyárban gyártottak, ipartörténeti értékként a műszaki kategóriát gazdagítja.
A KHÜNE mezőgazdasági gépgyártás története is a megyerikumok sorába került. 1869 óta folyamatosan gyártanak mezőgazdasági gépeket, országosan is unikális ipartörténeti emlék.
Eddig elzárkóztunk attól, hogy egyedi könyvek bekerülhessenek a megyei értéktárba, de Drinóczy György premontrei kanonok 1831-ből származó Sopron vármegye böngészete című művével most kivételt tettünk, mert annyira különleges
– árulta el Pető Péter.
Az 1830-as években a premontrei kanonok végigjárta az akkori Sopron vármegye összes települését és elbeszélgetett az ott élőkkel. Minden faluról több kézírásos jegyzetet írt, ami elkészült egy gyűjteményes műben, amelyet ma a csornai premontrei apátság őriz.
Különleges abból a szempontból is, hogy azoknak a településeknek a magyar nyelvű leírása is szerepel benne, amelyek azóta Burgenland részei.
