Dobó Csaba
Mozaik

Hungarikum lehet a höveji csipke

A Györ-Moson-Sopron megyei értéktár bizottság ülésén döntöttek a höveji csipke hungarikummá jelöléséről és négy új megyerikumról – írta meg a Kisalföld.

A bizottság saját kezdeményezése az első megyei érték, a höveji csipke hungarikummá jelölése. A kiemelkedő nemzeti érték már az UNESCO nemzeti listájára is felkerült, így most már könnyített eljárás keretében válhat hungarikummá

– mondta dr. Pető Péter a megyei értéktár bizottság elnöke kiemelve, hogy bár a hungarikumok között van már csipke, de a höveji különleges, mert igazából egy hímzés. Nagyon szép határon átnyúló története van. A Csallóközből érkezett a Rábaközbe, amely tovább gazdagodott és vált a megye értékévé.

A pókozás

Ami a höveji csipkét egyedülállóvá teszi, az a „kötés” vagy más néven „pókozás”. A pókozás 80-as horgolócérnával készül egy varrótűnek a segítségével és huroköltések sorozatát jelenti. A huroköltések sűrűsége, eloszlása, hossza adja ki azt a közel 60 féle mintát, amit a mai napig is készítenek a höveji asszonyok, és úgy nevezik őket, ahogy annak idején dédanyáik is elnevezték őket azokról a tárgyakról, jelenségekről, jelzőkről, melyek körülvették őket. Ilyen nevek például a függönyös, tekert, háromlábú, kalinkós, gombos, boncos, búzaszemes, virágos csillag és még több mint 50 forma.

A kónyi verbunkot egy külső szakmai vélemény megerősítésével vették fel a megyerikumok közé kulturális szakterületre. A győrzámolyi Patkányos-pusztai szivattyúház a Szigetköz egy különleges ipartörténeti emléke. Maga az épület is védett, de a szivattyúház a mai napig működik azokkal a berendezésekkel, amelyeket az 1920-as években a Ganz-Mávag gyárban gyártottak, ipartörténeti értékként a műszaki kategóriát gazdagítja.

Dobó Csaba

A KHÜNE mezőgazdasági gépgyártás története is a megyerikumok sorába került. 1869 óta folyamatosan gyártanak mezőgazdasági gépeket, országosan is unikális ipartörténeti emlék.

Eddig elzárkóztunk attól, hogy egyedi könyvek bekerülhessenek a megyei értéktárba, de Drinóczy György premontrei kanonok 1831-ből származó Sopron vármegye böngészete című művével most kivételt tettünk, mert annyira különleges

– árulta el Pető Péter.

Az 1830-as években a premontrei kanonok végigjárta az akkori Sopron vármegye összes települését és elbeszélgetett az ott élőkkel. Minden faluról több kézírásos jegyzetet írt, ami elkészült egy gyűjteményes műben, amelyet ma a csornai premontrei apátság őriz.

Különleges abból a szempontból is, hogy azoknak a településeknek a magyar nyelvű leírása is szerepel benne, amelyek azóta Burgenland részei.

Kapcsolódó
A rábaközi árvizek is táplálták a höveji csipke hagyományát
Ritka ékszer a magyar népművészet kincsesládájában.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.