A siroki vár története és nyoma az avarok idejére nyúlhat vissza, akik egyes feltételezések szerint a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek oda.
A Bükk és a Mátra erdeinek határán, a siroki Várhegy tetején magasodó erődítményt egy sziklatömb belsejébe vájták és a tetejére építették.
A vár 1945-ben került állami tulajdonba, de felújítására sokáig nem jutott pénz. 2010-2012 között a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága újíttatta fel az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Programjának keretében, uniós támogatással.
A beruházás keretében megerősítették az alsóvár falait, a vár történetét bemutató múzeumot alakítottak ki a hozzá tartozó szociális blokkal együtt, kézműves műhelyeket rendeztek be és kilátóteraszokkal övezték a várfalat.
A hegy gyomrában kialakított üregekből és a szerteágazó kazamatarendszerből titokzatos ablakok nyílnak a várhoz vezető útra. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket alakítottak ki, ezek is bejárhatók, felfedezhetők. A várhegyen álló várromból kitekintve elképesztő panorámában gyönyörködhet az, aki felkaptat a hegytetőre.
A siroki vár a fotósok kedvelt terepe is. Horváth Zsolt – akinek gyönyörű táj- és természetfotóival több alkalommal találkozhattunk a Sokszínű vidéken – a napokban a helyszínen járt, és szép fotósorozatot készített a siroki várról.
A 15 millió évvel ezelőtti vulkánosság során a légkörből visszahulló anyagok építették fel a Várhegyet és szolgáltattak alapanyagul a siroki vár építéséhez is. A kőzet nem épp a legellenállóbb fajta, akár kézzel is megbontható. Nem csoda, hogy ez a várunk nem jól állja az évszázadok időjárási viszontagságait. 30 évvel ez előtt sokszor jártam erre, akkor még bármikor szabadon megmászható volt, ma már csak nyitvatartási időben látogatható
– írta a képekhez Facebook bejegyzésében.
A fotóra kattintva, képgalériánkat lapozgatva szinte a helyszínen érezhetjük magunkat.
