Titkos rejtekajtó, teniszpálya és majomház – kilencven esztendővel ezelőtt mindez hozzátartozott a Wenckheim család mindennapjaihoz Szabadkígyóson. Békés vármegyében több impozáns palotát is megcsodálhat az utazó, köztük a 2022 óta régi pompájában ragyogó historizáló kastélyt, mely a magyar építészettörténet egyik ékköve.
Neoreneszánsz csoda az Alföldön
A nemesi család és a kastély történetéhez három évszázadot kell az időben visszautaznunk, 1720-ban Harruckerni lovag Harrucker János György császári élelmezési főhadbiztos Kígyóspuszta földesurává vált. A magyar udvari kamarai tanácsosnak ekkor adományozta III. Károly a Békés vármegye területének nagyobb részét kitevő gyulai uradalmat.
Az 1790-es években felmerült a birtokfelosztás gondolata, ekkor leltárba vették és felbecsülték az uradalom egészét, végül 1798 februárjában Bécsben osztályra öt rátára osztották.
Kígyóspuszta egyik részét báró Wenckheim (I.) Józsefné Gruber Mária Terézia bárónő, másik részét ontopai gróf Siskovics Józsefné Harruckern Borbála bárónő kapta meg. Siskovics Józsefné az adósságai miatt 1798 májusában zálogba adta birtokai közül Gerlát, Dobozt, valamint Kígyós-, Csákó-, és Szentmiklóspuszták egy részét báró Wenckheim (I.) Józsefnének. Így került Kígyóspuszta területe a Wenckheim család tulajdonába.
Wenckheim Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérének, Wenckheim (I.) Károlynak a fiával, Wenckheim (I.) Frigyessel, majd a házaspár Ókígyóson emeltetett új kastélyt. Az 1875 és 1879 között épített, historizáló – német neoreneszánsz stílusú – épület terveit Ybl Miklós készítette.
1879. június 18-án megnyitották a kastélyt, melynek formátumáról sokat elárul közel másfél milliós költsége, amely akkoriban horribilis összegnek számított. A tizenkilencedik század végén a Wenckheim kastély az ország egyik legszebb, letisztult stílusú, fejedelmi pompában tetszelgő palotája volt. A család büszkesége egy természetes magaslatról uralkodott a tökéletes síkság felett, negyven méter magas tornya, impozáns obeliszkjei és kisebb tornyocskái ma is elbűvölő látványt nyújtanak.
Csimpánzok és úszómedence
A neoreneszánsz stílusban épült kastély fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője mellett mintegy harminc vendégszobája és számos melléképülete páratlan látványosság az Alföld délkeleti szegletében.
A kastély földszintjének északkeleti végén a kápolna, a másik végén a télikert állt, az üvegházat 1930-ban lebontottak. A kápolnától nyugatra található a díszlépcsőház és a galériás előcsarnok, a valamikori télikert szomszédságában pedig egy faburkolatos ebédlő, valamint a faburkolatos könyvtár és a fogadószalon.
Az emeleten vendégszobák, az alagsorban szobák, éléskamrák, gyümölcstartók és faszín sorakozott. A gőzgép a pincében kapott helyet, a korszerű berendezés szolgáltatta a kastély vízellátását. A gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, amely a vasból készült csővezetéken keresztül ellátta a kastély szobáit, a parkot és az istállót a tiszta vízzel. A kastély pompáját az épület körül világító gázlámpák fokozták.
A palotához egy teniszpálya és hatalmas angolpark tartozott, melynek árnyas tópartján ma is vadkacsák élnek. A kastély főhomlokzata előtti téren egy geometrikus díszkertet létesítettek, melyet a 2022-es felújítási munkák keretében szintén átépítettek. A barokkos vonalvezetésű kert formára nyírt sövényével, tiszafáival, és a szökőkúttal ellátott medencével hangulatos színfoltja a birtoknak. A díszparkban egy majomház is állt, amelyben három csimpánz élt. A birtokon létrehoztak még egy lovaspóló pályát, egy úszómedencét, egy tornapályát és egy hangárt is a gróf repülőgépének.
Az első magánrepülőgép
A földszint nyugati részén a gróf, délre a grófné lakosztályai kaptak helyet a kastélyban. A grónő saját szobájából egy falba vájt rejtekajtón keresztül juthatott férje dolgozószobájába. A gróf és felesége rendszeresen szervezett vadászatokat. József fiuk rajongott a repülésért, ő volt az, aki 1930-ban megvásárolta az első hazai magánrepülőgépet.
A Wenckheim család pilótája Dobos István volt, aki eredetileg asztalosnak tanult, majd repülőgépek építésével is próbálkozott, későbbi hírnevét pilótaként érte el. Magyarországon a huszadik század első évtizedeiben a repülés még gyerekcipőben járt, így igazán különlegesnek számított egy saját repülőgép és pilóta alkalmazása.
Dobos István, aki az I. világháborúban pilóta, majd berepülő pilóta volt, az Aviatikai versenyeken számos díjat nyert. Pályafutása fordulatokban bővelkedett, előbb a Tanácsköztársaság Hadügyi Népbizottsága mint kiváló pilótát megbízta Szamuely Tibor népbiztos Kijevbe szállításával. Egy kétüléses Brandenburg-típusú, kétfedelű repülőgépen szálltak fel Budapestről, vissza pedig 1919. május 17-én érkeztek.
A Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt – a Horthy-korszakban – a Magyar Aero Szövetség kizárta tagjai sorából, a légitársaságok sem alkalmazták a gyakorlott pilótát. Végül Dobos István gróf Wenckheim József magánpilótája lett.
A Trianon utáni időszak első magyar polgári tulajdonú gépe, melyet a kor kiváló magyar pilótája vezetett, egy háromüléses, angol Desoutter Mark II volt. Wenckheim József gróf ezzel a géppel rendszeresen repült az Alföld délkeleti részéről egészen a Börzsöny lankáira, ugyanis a gazdag nagybirtokos az Alföld mélyéről a távoli hegyvidékre vágyott.
Az 1920-as években a főúr egy 2200 holdas hegyi uradalmat vásárolt. Mivel automobillal legalább hatórás utat kellett megtennie, végül a repülés mellett döntött. Majd 1930-ban egy különleges kifutópályát alakítottak ki a Börzsönyben. A helyiek elbeszélése szerint a gróf Börzsönybe érkezéskor az erdei laknál várakozó feleségének minden alkalommal egy-egy szál rózsát dobott a magasból.
Szabadkígyóson a felújított kastélyban egy igazi kuriózummal emlékeztetnek a főúr szenvedélyére. A grófi dolgozószobában egy VR installáció segítségével a vendégek testközelből átélhetik a korabeli repülés élményét. A különleges szemüveget magunkra öltve – egy repülőgép utasaként – madártávlatból láthatjuk a kastélyt.
