Virágzó vidékünk

Történelmi időutazást kínál a kolostor és a tájház Ócsán

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
A filmeseket is megihlette a gyönyörűen helyreállított templom.

Ócsa Budapesttől kevesebb, mint fél órányi autóútra található, így akár egy rövidebb délelőtti, délutáni programként is beiktatható annak, aki ki akar szabadulni kicsit a fővárosból. Érdemes felkeresni a kisvárost, mert számos látnivaló található itt. Most elsősorban az Öregfalu településrészre koncentrálunk.

Református templom a 13. századból

Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, mely a premontrei szerzetesek számára épült. Ez a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása.

A templomot egy 1234-ben készült, az egyházak ellenőrzését tartalmazó jegyzőkönyv említi először. A 12-13. század fordulóján a helyén egy kis falu állt, amelynek lakóit odébb költöztették, amikor megindult az építkezés.

A falaira nem sokkal a felépítése után gazdagon festettek falképeket. A főszentély falán 1902-ben megtalálták a Maiestas Dominit körülvevő apostolokat, a Szt. Miklóst és Szt. Györgyöt, valamint a presbitérium falán a Szt. László ciklust ábrázoló freskókat.

A tatárjárás alatt feltehetőleg leégett és megrongálódott. A vész elvonultával a szerzetesek visszatértek.

A kolostor a 15. századra a többi premontrei prépostsághoz hasonlóan fokozatosan elnéptelenedett. 1560-ban a templomot a reformátusok vették át, és használták annak épen álló, boltozott részeit.

A török megszállást az épület szerencsére túlélte, volt, hogy mecsetként használták.

Mikor 1664-ben tatár csapatok felgyújtották a tetőszerkezetet, a károkat anyagi fedezet hiányában nem tudták helyrehozni, így több évtizedig fedetlenül állt az épület.

Az 1770-es években a faluban újra kialakuló katolikus közösség szeretett volna saját templomot építeni, és ehhez a kőtemplom köveit akarták felhasználni. Az Ócsán telket vásároló gróf Teleki József viszont szívügyének tekintette a templomot, így támogatásával és Mária Terézia királynő engedélyével restaurIálták és részben újjépítették az épületet.

Itt még nem értek véget a viszontagságok, villamcsapás és tűzvész is károsította a templomot, többször is helyre kellett állítani, az egyik ilyen alkalommal a tornyait is megemelték egy emelettel.

Az 1902-es felújításkor igazi meglepetést találtak a festékréteg alatt: 13. századi freskó maradványai kerültek elő, mely az apostolokat, Szent Miklóst, Szent Györgyöt, a Szent László-legenda jeleneteit és az Utolsó ítéletet ábrázolja.

A 20. század végén nyolc évre bezárt a templom és megtörtént a régészeti feltárása és műemléki helyreállítása. Az ásatás során a templom északnyugati végénél találták meg a mára már teljesen elpusztult kolostor nyomait, illetve a templomkert és a körítőfal részleteit.

A pontos és körültekintő helyreállításért 1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemléktemplomát.

Érdekesség, hogy itt forgatták a Bánk bán című operafilm egyes jelenteit, illetve a Katedrális című nyolcrészes tévéfilmsorozatot, amely Ken Follett azonos című regényéből készült.

Amikor Ken Follett, a világhírű író és a Katedrális című mű szerzője Ócsára érkezett, állítólag elállt a lélegzete. Csak annyit tudott mondani, hogy itt van az a katedrális, amelyet ő a könyvében megálmodott. A filmhez tartozó díszlet egy részét is Ócsa határában állították fel, így rögtön lett a településnek átmenetileg egy félkész temploma is a katedrális építésének bemutatására.

A templomról a fotógaléria megnyitható a képre kattintva

Galéria
Székely Ágnes fotói

Megelevenedik a múlt az Ócsai Tájházban

Ha az ócsai református templomnál járunk, akkor ne hagyjuk ki a mellette levő tájházat sem, illetve tehetünk egy sétát templom körül elterülő Öregfaluban is.

1975-ben a területtel együtt helyezték védelem alá a 62 portából álló falurészt, melynek kétbeltelkes településszerkezete több száz éves. A legrégebbi házak a 18. század végén épültek.

Az Ócsai Tájház hat egyedi műemléki védelem alatt álló ház összessége, a telkek egy kivételével átjárhatók.

Az épületek között megtalálható a Nagygazda háza, mely a szérűskertek használati tárgyait mutatja be, a Sütőasszony házában a kemence és csikóstűzhely is látható, az Ágas-ház nevét a jól látható, a falon kívül futó ágasfáról kapta, ami a szelemengerendát tartja. Itt iskolatörténeti kiállítás tekinthető meg. A Turján házban népviseleti babagyűjtemény kapott helyet.

A gyűjtemény nagy része helyi lakosok felajánlásaiból származik.

A tájházról a fotógaléria megnyitható a képre kattintva

Galéria
Székely Ágnes fotói

A templom és a tájház után túrázhatunk az Ócsai Tájvédelmi Körzet területén, illetve látogatást tehetünk a 200 éves pincesoron.

A pincesorról készült cikkünk alább olvasható.

Kapcsolódó
Gyönyörű látványt nyújt a 200 éves ócsai pincesor
A Budapest közeli helyszín kirándulásra csábít.
Olvasói sztorik