Az elmúlt évek szélsőséges időjárása megviselte a hazai méhállományt, ami nagy mértékben veszélyezteti a beporzás által fenntartott ökoszisztémát, ökológiai sokszínűséget. Nem kedveznek a túl forró nyarak, de a túl enyhe telek sem, hiszen a nagyon enyhe teleken például, mint amilyen az idén is volt, a méhek ösztönük szerint túl korán repülnek ki, de sem megfelelő vízgyűjtő, sem megfelelő virágpor gyűjtő helyeket nem találnak. Az árnyékos helyeken meg is hűlhetnek, ez pedig árt az állománynak, amit a betegségek amúgy is sújtanak.
A méhészek helyzetét az időjáráson és betegségeken túl nagyban nehezíti a hazai piacot elözönlő olcsó ukrán és kínai méz is.
Az Európai Unióban 200 ezer tonna mézhiány van, ennek pótlására olyan EU-n kívüli országokból érkezik a méz, ahol nincs meg a nyomon követés. Nem lehet tudni, hogy az Unióba eladott mézet egyáltalán méhészek termelték-e. Hiányzik az a fajta nyomon követés, ami az EU-n belül termelő méhészeknél rendelkezésre áll
– nyilatkozta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a Híradónak, ugyanakkor elmondta, a mézhamisítást úgy lehetne kiküszöbölni, hogy el kellene kezdeni a nyomonkövetést – erre a törekvések megvannak.
Egyes szakemberek szerint az Európai Unióba érkező méz akár a 20-30 százaléka hamis, ami a fogyasztók és a méhészek szempontjából is rendkívül ijesztő adat.
Ázsiában laboratóriumi körülmények között műmézek tonnái készülnek, ehhez a beérkező műmézhez kevernek 30% európai mézet, majd ez kerül az európai fogyasztókhoz, akik azt gondolják, ez a méz. A helyzet ellen nagyon határozottan fel kell lépni
– jelentette ki Nagy István agrárminiszter egy korábbi nyilatkozatában.
Ennek érdekében számtalan lépés történt, többek közt február végéig igénybe vehették a méhészek a beporzási, vagy méhegészségügyi támogatást – méhcsaládonként idén ezer forintot.
A különböző jogcímeken támogatásra is jogosultak lehetnek a méhészek, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az OMME tagszervezete, valamint a méhészeti tárgyú kutatást végrehajtó szervezet, vagy intézmény. Támogatás igényelhető a méhészek által méhanya és különböző méhészeti eszközök, valamint termelői mézesüveg és méz-zárszalag beszerzésére, továbbá méhegészségügyi költségekre.
További változás, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek várhatóan már jövőre személyi jövedelemadó-mentességet élveznek majd – erre utoljára 245 évvel ezelőtt Mária Terézia idején volt példa.
A nyomott áron eladott hamis méz, a szélsőséges időjárás, a méheket sújtó betegségek mellett további gondot jelent, hogy beszűkültek az értékesítési lehetőségeink. Alig tudunk eljutni a vásárlókig, és csak nagyon lenyomott árakon tudjuk eladni a termékünket. Sokan fel is adják a méhészkedést, mert olyan költséges, hogy nem éri meg nekik méhekkel foglalkozni
– tudtuk meg Boros Tibor méhész és méhrajbefogótól, aki szívügyének tekinti, hogy igazi mézet fogyasszanak a vásárlók, vagy például a gyerekek. Éppen ezért ajándékként lakóhelyén havi 20 kg mézet visz az óvodába, hogy a gyerekek biztosan ne hamis mézet, vagy mézpótló cukorszirupot kapjanak az étkezésekhez.
Mit tehetünk mi?
Például vásárolhatunk termelői piacokon az őstermelőktől, hiszen ezeken a helyeken a vásárló nem csak valódi mézhez juthat, de hiteles információk birtokába is kerülhet arról, melyik méz mire jó, vagy például a propoliszt, méhpempőt mire érdemes használni.
Kiemelt kép: Pixabay.com
