Mozaik

Egyre sürgetőbb a Velencei-tó vízpótlása

Firkin10/Országalbum
Firkin10/Országalbum
A vízmérleg 2017 óta negatív, vagyis azóta több víz párolog el a tóból, mint amennyi beérkezik.

Még mindig nincs megoldás a Velencei-tó vízpótlására. Áder János államfő, aki szerint az új kormánynak első döntései között kell gondoskodnia a Velencei-tó vízpótlásának megoldásáról, a Kék bolygó című podcast legújabb, hétfői adásában beszélgetett a témáról Reich Gyula vízépítő mérnökkel, a Vízügyi Tudományos Tanács titkárával, írta meg az MTI.

A Velencei-tó vízpótlásának lehetőségeit vizsgáló munkacsoport tavaly év végén arra a megállapításra jutott, hogy hosszú távon biztosítható a tó egészséges vízállása

– mondta el Reich Gyula.

Kapcsolódó
Szélsőséges esetben átmenetileg kiszáradhat a Velencei-tó
Tartósan aszályos, hőhullámos nyár esetén további halpusztulásra is számítani lehet.

Kiemelte, ennek eléréséhez új üzemrendet kell kialakítani a Velencei-tó két víztározójánál, lehetővé kell tenni a vízpótlást a rákhegyi és csákvári karsztvizekből, valamint az agárdi szennyvíz tisztításából. Ezekkel a lépésekkel összesen akár 80-85 centiméterrel is emelhető a tó vízállása, ami tavaly szeptemberben mindössze 71 centiméter volt, jelenleg pedig 98 centiméter, amely 10 centiméterrel alacsonyabb a tavaly ilyenkor mértnél.

1 millió köbméter víz beérkezése 4 centiméter emelkedést eredményez a Velencei-tóban, amelynek jelenlegi maximális vízszintje 178 centiméter

– mondta el a szakember.

A Velencei-tó egyetlen állandó forrása a Császár-víz nevű patak, amely jelenleg a zámolyi és pátkai tározókon keresztül jut el a tóba. Egyik első lépésként létre kell hozni egy olyan csatornát, amelynek segítségével a patak elkerülheti a víztározókat és közvetlenül eljuthat a Velencei-tóba, ezzel egy időben pedig megtörténhet a két tározó kikotrása.

A két tározóból együttesen mintegy 10-11 millió köbméter vizet lehet a tóba engedni, amennyiben megfelelő a vízminőségük. Az elmúlt ötven év alatt azonban lepusztult a két tározó állapota, jelentősen megnőtt bennük az iszap- és a szervesanyag-tartalom, így az ott tárolt víz minősége romlott, ez pedig nagyban hozzájárult a Velencei-tó jelenlegi alacsony vízállásához.

Új üzemrendre tettünk javaslatot, amely már akkor is előírná a Velencei-tó vízpótlását, ha a vízszint 170 centiméter alá süllyed

– hangsúlyozta Reich Gyula, aki szerint hosszú távon érdemes elgondolkodni a Velencei-tó vízszintjének további megemelésén, valamint egy ökológiai és vízgazdálkodási látogatóközpont létrehozásán.

Elmondta azt is, hogy a Velencei-tó vízpótlásához emellett fel kellene használni a Rákhegynél és Csákvárnál található karsztvízfölösleget, ami ugyanúgy nem jelentene semmilyen problémát, mint a klórmentesen megtisztított agárdi szennyvíz felhasználása.

Áder János ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a tisztított szennyvizet a világ több pontján sikerrel hasznosítják újra, Szingapúrban például ivóvízként is palackozzák. Emlékeztetett arra is, a Velencei-tó alacsony vízállása nem példa nélküli, az elmúlt évszázadokban ugyanis többször kerülhetett közel a kiszáradáshoz a tó, az elmúlt 3 évben pedig az átlagosnál 30-40 százalékkal kevesebb csapadék hullott.

A Velencei-tó vízminősége az alacsony vízállás ellenére viszonylag jó maradt, a korábban tapasztalt halpusztulást a tó rendkívüli felmelegedése okozta. A vízmérleg 2017 óta negatív, vagyis azóta több víz párolog el a tóból, mint amennyi beérkezik.

Kapcsolódó
Elektromosan születik újjá a Velencei-tó sétahajója
Egy régi kedvenc, a Gárdony hajó kap hamarosan új motort.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik