Milliószor hallunk a klímaváltozásról és persze, saját bőrünkön is tapasztaljuk. Nyáron gyakran bőven 30 fok fölé kúszik a hőmérséklet, télen egyre enyhébb az idő. Nem kérdés, hogy mekkora veszélyt jelent ez a környezetünkre, az élővilágra. Viszont, ha már ez a helyzet, ki is lehet használni, például melegigényes, trópusi növények termesztésével.
Czakó Imre mesélt erről, akinek a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kertje leginkább egy dzsungelhez hasonlít, hatalmas elefántfülek, különleges virágok és banánfürtök váltakoznak benne.
Hogyan jött az életedbe a kertészkedés? Miért a trópusi növényeket választottad?
Az én sztorim gyerekkoromban kezdődött. Akkoriban az egyik közeli holtágnál volt nyaralónk, és gyerekként is már nagyon sok időt töltöttem a szabadban, a vízparton, mindig is vonzott a természet. Beleástam magam a helyi flóra, fauna megismerésébe. 10 éves korom óta folyamatosan akvarizálok, pár évvel később megépítettem segítséggel az első tavat a kertben, ahol aranyhalakat tartottam, magam gyűjtöttem be a vízinövényeket hozzá. Aztán gimnazista koromban egyre jobban a növények felé fordult az érdeklődésem, eldöntöttem, hogy kertészeti iskolába megyek továbbtanulni.
El is végeztem Kecskeméten az akkor még főiskolai, ma már egyetemi kertészmérnök képzést. Gimnazista korom végén már elkezdtem különféle növénytípusokat gyűjteni. Kaktuszokkal, pozsgásokkal, majd orchideákkal, golgotákkal foglalkoztam. Mire elkezdtem a főiskolát, már javában szaporítottam trópusi dísznövényeket. A tudományos nevek megjegyzése, és használata olyan volt, mint a biciklizés. A trópusi tájak növényei, látványa mindig ámulatba ejtett. Akkoriban nem volt lehetőségem ilyen helyekre eljutni, ezért elhatároztam, hogy ha én nem mehetek el a trópusokra, akkor a trópusokat hozom ide.
Ez a mai napra odáig „fajult”, hogy tavasztól őszig a kertet igazi trópusi paradicsommá varázsolom. Hatalmas banánok, elefántfülek adják a fő látványosságot, mellettük sok más, virágzó növény is helyet kap, mint az orchideák, broméliák, golgoták, egyéb különleges hagymás, rizómás növények. Viszont szeretem a hasam és a trópusi ízeket is, ezért trópusi, ehető gyümölcsöm is van. Évek óta saját narancsról, mandarinról, citromról és sok más egzotikus gyümölcstermő növényről tudok csemegézni. Az utóbbi pár évben kezdtem jobban foglalkozni a különféle ehető banánokkal.
Több helyen lehet látni kertekben banán növényeket, de mi kell ahhoz, hogy teremjenek is, mint nálad? Milyen fajtát kell választani, hogy ehető legyen? Hogy kell gondozni? Mennyi idő, míg termőre fordul?
Banánok között is van sokféle, nem csak az, amivel a boltokban találkozhatunk. Rengeteg szín és forma variáció létezik, akárcsak a nálunk hagyományos almánál például.
Én igyekszem azokat a fajtákat keresni, és meghonosítani, amik nálunk sikeresebben termeszthetők. Viszonylag kis méretűek, hogy a teleltetés ne legyen probléma, jól tűrje a szélsőségesebb, hűvösebb időjárást is, és magnélküli, nagyobb fürtű termése legyen. Jelenleg 12 fajta ehető termésű banánnal foglalkozom, de ez a szám még biztosan fog változni.
Maga a növény nevelése viszonylag egyszerű, csak pár alapszabályt kell figyelembe venni. Laza, tápanyagdús talajra van szüksége, illetve sok vízre. Nálam tavasztól őszig a kertbe vannak kiültetve, így sokkal jobban fejlődnek, egészségesebbek. Ősszel kiásom őket, nagy cserépbe kerülnek, és fűtött fóliában várják a tavaszt. Lehet egész évben cserépben tartani, de ilyenkor lassabban fejlődnek, és a termő kort később érik el, valamint kisebb termést is hoznak. A kisebb fajtákat világos, szobahőmérsékletű helyen is lehet teleltetni, nem kell feltétlenül fűtött fóliát biztosítani számukra.
Egyre több helyen látni hatalmas banánokat a kertekben, amiket télálló banánként emlegetnek. Ezek a japán banánok (Musa basjoo). A télálló erős szó az esetükben, de az utóbbi enyhe teleinket valóban jól viselik, gyakran virágoznak is. Látványnak üdítő, de sajnos nem hoz ehető termést. A legritkább esetben szokott beérni, de ha ez meg is történik, a termés ujjnyi, tele van nagy magokkal és nem is édes, szóval nincs élvezeti értéke.
A legelterjedtebb gyümölcstermő banán a Musa acuminata „Dwarf Cavendish”, amit gyakran idehaza is be lehet szerezni a multikban, viszont sajnos egyáltalán nem bírja a fagyokat. Ez egy törpebanán, amely 2-2,5 méteresre nő meg, 8-20 kg közötti súlyú termést hoz. Ha kicsi, 20-30 cm-es növényt veszünk, akkor a virágzásra jó esetben 2-3 évet kell várni. Ha már jó combvastagságú a törzse, akkor rövidesen virágozni fog.
Virágzástól számítva pedig körülbelül 5-7 hónap alatt érik be a termése. Ha a fürt a növényen érik be, akkor nem egyszerre fog besárgulni, hanem fentről lefelé, folyamatosan érik. Ha egyszerre szeretnénk beérlelni, akkor meg kell várni, amíg a szögletes kis banánok meghíznak, és szépen kikerekednek. Az ültetvényeken ekkor, még zölden vágják le a fürtöt, és útközben érlelik be, hogy addigra legyenek érettek, mikorra a boltok polcaira kerülnek. Mi is levághatjuk zölden, és légmentesen csomagoljuk egy nagy fóliazacskóba, amiben egyszerre fog beérni. Tehetünk mellé 1-2 almát is, mert a belőle felszabaduló etilén gáz érésgyorsító. Azt viszont mondanom sem kell, hogy a saját növényen beérett banán sokkal finomabb, mint a bolti, amit még zölden szednek le. Erősebb a banánaroma, puhább, zamatosabb a gyümölcs.
Évek óta írok egy blogot, ahol főleg a különleges növények nevelésével kapcsolatban osztom meg a tapasztalataimat. Igyekszem részletesen, szakmailag korrekten, mégis közérthetően írni, hogy az bárki számára használható legyen. Nagyon pozitívak a visszajelzések a blogról, idehaza, magyar nyelven hiánypótló. A termő banánokról ezen a linken lehet részletesen olvasni.
Emellett még hatalmas levelű elefántfülek varázsolják dzsungellé a kertedet…
A banánok mellett örök szerelem az elefántfülek világa, különösen az Alocasia, Colocasia típusoké. Ezek többnyire nagy levelű növények, amik igazi trópusi hangulatot árasztanak. Azért szeretem ezeket a lágyszárú növényeket, mert hatalmasat tudnak fejlődni. A tavasszal kiültetett 20-30 centis kis növények őszre akár 2-3 méteresre is képesek megnőni. Sokféle szín- és formaváltozatban léteznek, a fehér-zöld tarka levelűtől egészen a fényes koromfeketéig.
Hol telelteted ezt a sok növényt?
A trópusi növények nagy része télen Cserkeszőlőn, termálvízzel fűtött fóliában telel. A kertbe kiültetett növényeket ősszel, a fagyok előtt kiásom, és cserépbe kerülnek. A fólia olyan jó környezetet biztosít nekik, hogy télen is fejlődnek, sarjakat hoznak. Vannak olyan növényeim is, amik többé-kevésbé fagytűrőek, ezekkel kísérletezek, hogy mennyire bírják a mi teleinket kint. Az utóbbi telek nagyon enyhék voltak, ezért sok lehetőség volt erre is, de bármikor jöhet egy komolyabb, tartós téli hideg.
A citrusféléket például sokan érzékeny, trópusi növényeknek tartják, de a valóság az, hogy nagyon is szívós, ellenálló növények. Nálam télen -4-5°C-ig kint maradnak, csak ennél hidegebb esetben viszem őket védett helyre.
Milyen terveid vannak a jövőre nézve?
3 éve költöztünk új helyre, ezért az eddig kialakított trópusi részt, és a jól beérett talajt magam mögött hagytam, elölről kellett kezdenem mindent. Most már nagyobb helyem van, és persze nem csak trópusi növények vannak. Itt is helyet kapott egy kerti tó, illetve fűszernövények, gyümölcsfák, szőlős, magaságyás veteményessel.
A továbbiakban folytatni szeretném a trópusi növényekkel kapcsolatos munkámat, valamint a tervek szerint az egyik kertészeti egyetemen fogok oktatni, illetve elvégzem a kertészmérnök mesterképzést is.
