Otthon készült

Ilyen az igazi disznótor a csabai kolbászkirály szerint

sokszinuvidek
sokszinuvidek
Disznótort azért is érdemes tartani, mert egy fárasztó, dolgos, de élménygazdag nap után megkóstolhatjuk, hogyan sikerültek a készítményeink.

A disznóvágás a vidéki élet egyik legnagyobb közösségi eseménye: a hagyományok szerint minden év november végén, András napján kezdődik a szezon, és tart egészen februárig.

Az egész napos program a disznó levágásától a teljes feldolgozásig tart. A reggeli nem múlhat el sült, hagymás vér nélkül, a napközbeni “csipegetés” után pedig jön az esemény fénypontja. Vacsorára a reggel levágott hízó orjacsontjából főzött húslevessel, házi tésztával kezdődik az evés-ivás, majd a kolbászhúsból készített töltött káposzta, a sült hurka és kolbász elfogyasztása biztosíték arra, hogy ez a nap ne kerüljön a fogyókúrás időtöltés közé.

sokszínű vidék

Such Zoltán András, a 25. Csabai Kolbászfesztivál nemzetközi szárazkolbász-versenyének győztese természetesen a disznóvágásban is otthonosan mozog. A napokban saját disznótorán, egy 300 kilós sertés feldolgozásánál mutatta meg a beol.hu-nak, milyen egy igazi disznótor.

A munkálatok kezdetén kiderült, hogy a kolbászkirály alaposan befeketíti a perzselésnél az állatot, hogy könnyebben lekaparhassa a szőrt, majd a hasán bontja a sertést, nem a hátán.

De vajon miért? Ezzel kapcsolatban és általánosan íme néhány gondolat Such Zoltán Andrástól:

  • a hasán bontás előnye, hogy marad két fél disznónk,
  • a szúrás után hideg reggelen a gázpalackot langyos vizes lavórba kell tenni, nehogy ledermedjen,
  • perzselőpálinkát azért kell a feketére sült sertés hátára tenni, hogy amíg a böllérek megisszák, kihűljön a bőre, és ne repedjen be a kaparásnál a szalonna,
  • jobban megéri egy házi, takarmányon nevelt sertést megvenni, és elfelezni, mint a húsokat és a szalonnákat külön összevásárolni,
  • a házi sertés húsából lesz igazi a házi kolbász.

Ráadásul árban is sokkal jobban kijön az ember, ráadásul a kolbász mellett lesz rántani, sütni és kocsonyának való hús, csülök, tepertő, zsír, oldalas, háj, köröm és farok, orjacsont.

Az abálóüst a disznótor elengedhetetlen kelléke, hiszen ebben fől a hurka- és a disznósajt-alapanyaga. Ugyanilyen fontos a keményfából készült, stabil asztal, ezen történik a feldolgozás szinte összes munkafolyamata.

A vödrök is elengedhetetlenek, hiszen rengeteg víz kell a disznó tisztításához, a körmök, csülkök, a húsok, szalonnák lemosásáig. Az üst is kulcsfontosságú az abálónak. Mindig legyen tele forró vízzel. Teknők, tálak és vájlingok is kellenek, miként lábosok, tepsi, szűrők is

– említette a kolbászkirály.

sokszinuvidek

A békéscsabai disznótorok különlegesen finom terméke a cigányka. Ebben kolbász- és hurkahús, máj, dinsztelt hagyma, só, bors, tojás – ami összefogja a tölteléket – van, ezután csomagolják a recehájba, hogy jó szaftosra süljön.

A disznósajtnál viszont vigyázni kell! Békéscsabán megfüstöljük a disznósajtot, amit a levágott hízó gyomrába töltünk. Öt-hat  gömböcről van szó, abált, főtt hússal. Tehát könnyen romlik, erre mondják: gyorsan kell megenni

– fűzte hozzá Such Zoltán András, aki hangsúlyozta: disznótort azért is érdemes tartani, mert egy fárasztó, dolgos, de élménygazdag nap után megkóstolhatjuk, hogyan sikerültek a készítményeink.

A Sokszínű vidék az elmúlt években járt falusi disznótorban, és az ott készült fotóink tökéletesen visszaadják a békéscsabaihoz hasonló, igazi falusi disznóvágás hangulatát.

A képre kattintva galéria nyílik.

Galéria
Kapcsolódó
Disznótorba kéne menni, jó nagyokat kéne enni
Elkezdődött a szezon, a vidék egyik népszerű családi összetartása.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik