Életmód

Kvíz: a természetben felismernéd a leggyakoribb fűszereinket?

11 fűszer, amit többnyire csak csomagolva látunk. Nézzük, hogy milyenek a természetben!

Az élelmiszeripar és a szupermarketek elterjedése többé-kevésbé hozzájárult ahhoz, hogy eltávolodjunk a természettől. A logisztika ma már lehetővé teszi, hogy a világ különböző pontjairól szállítsák asztalunkra a gyümölcsöket, zöldségeket vagy éppen a fűszereket. A csábító csomagolás pedig sokszor el is felejteti velünk, hogy amit eszünk, amivel fűszerezünk, az vajon hogyan néz ki a természetben. Most mutatunk néhányat.

A következő 11 fűszer szinte mindennapjaink részét képezik. Be tudjuk azonosítani? A helyes válasz a cikk alján! 

1.

Érdekesség, hogy az elnevezéssel ellentétben nem a bogyóját, hanem a virágbimbóját  fogyasztjuk. Zöld színű, enyhe illatú, jellegzetesen fanyar, csípős ízű, ezért az ínyencek egyik nagy kedvence. Hatóanyaga a sárga színű rutinglikozid, melyből kb. 0,05% -ot tartalmaz. Ezen kívül kaprin sav, illóolaj valamint alkaloid tartalommal is rendelkezik. A növény közel hat hónapon át keresztül virágzik és a még ki nem nyílt, sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbókat leszedik, fonnyasztás után pedig ecetes, sós lében vagy olívaolajban, hordókban tárolják.

Fotó: Kavci Cm

2.

A világ legelterjedtebb fűszereként tartják számon. Több évig élő lián, egy- vagy kétlaki, szára legfeljebb 15 m. Az 1 magvú, gömbölyű kis csonthéjas termések kb. 5 mm átmérőjűek; héjuk éretlen állapotban zöld, megérve vörös, 50-60-asával zsúfolódnak össze a csüngő füzérekben; égető, aromás ízűek. A csípősséget a piperin alkaloid okozza, amely főleg a csonthéjban található nagyobb mennyiségben.  A terméseket különböző módon kezelik, a füzéreket leszakítják, és csoportosan tárolják, míg a szemek fermentálódnak és feketévé válnak, végül napon vagy kályhákban szárítják.

Fotó: k-hari-krishnan

3.

Őshazája valószínűleg a Maluku szigetek, mára azonban jóformán minden nedves trópusi területen elterjedt. Magassága elérheti a 15-18 métert is. Az örökzöld növény neve félrevezető, mert a valójában nem diófa, s diója sem igazi dió, hanem mag, ami egy 8-10 cm hosszú sárga, húsos termésben helyezkedik el. Ezt a magot veszi körül a vörös, tagolt magköpeny.
A XVI. század óta kedvelt fűszer Európában, nem csupán sajátos íze, de bódító, hangulatjavító, izgató hatása miatt is.

Fotó: pixabay.com

4.

A helytelenül babnak is nevezett toktermése 1 hónap alatt 20-25 cm hosszúságúra növekedik, de még 8-10 hónapig a növényen hagyják, majd leszüretelik a zöld vagy éppen csak sárguló-félben levő, félérett, kb. 8 mm vastag tokterméseket. Ilyenkor még egészen más ízű, a jellegzetes aromájú illata, íze csak fermentálás útján szabadul fel. Napjainkban először erjesztik, majd szárítják, és végül érlelik a termést. A kézi megporzás és a termés kezelése teszi a világ egyik legdrágább fűszerévé.

Fotó: pixabay.com

5.

Szárított leveleiből vagy rügyeiből készülő főzetet sokan kedveljük. Ázsiában honos, a belőle készült tea innen terjedt el az egész világon. Leveleit a leszedést követően az oxidáció és a hervadás elkerülése érdekében nagyon gyorsan fel kell dolgozni. Az eltérő feldolgozási módok miatt létezik a fekete és a zöld fajta.

Fotó: wikimedia commons

6.

A 15–20 méter magasra is megnövő, meleg- és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak. A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak.

Fotó: hafiz-issadeen

7.

Bár a növény nemzetsége sok fajt számlál, csak két fajának terméséből készítenek finom nedüt: az arab  és a robuszta fajtából. A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. Az arab adja a jobb élvezeti alapanyagot, de kényesebb a robusztánál termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel.

Fotó: wikimedia commons

8.

Többek között a csokoládé készül belőle. Az étcsokoládé csak a növényből készült masszát és -vajat, valamint cukrot tartalmaz, a tejcsokihoz adnak tejport is. A fehér csoki alig nevezhető csokoládénak: összetevői között nincs ebből a növényből.

Fotó: wikimedia-commons

9.

Vietnámban és Kínában őshonos. Az örökzöld fának a termése sugarasan, csillag alakban helyezkedik el. Azon kevés fűszerek egyike, ami feldolgozás után egzotikusabban, szebben néz ki, mint előtte.

Fotó: fuzhea

10.

Napjainkban is ez a legdrágább fűszer a világon, a konyhában kiváltságos helyzete van, hisz csodákat tehet az ételeinkkel. Törökországból származik. Csupán 0,08 gr eléréséhez nagyon sok bibe összegyűjtésére van szükség, és ez a gyűjtés csak kézzel végezhető. Teája kiváló idegnyugtató.  A kurkumát e virág helyett szokták árulni, de könnyen megkülönböztethetjük, mivel más a színük és az illatuk is.

11. 

Már az ókorban is rendkívül keresett volt; Indiából és Srí Lankáról több mint 2000 éve exportálják. A vadon is termő, de termesztésbe is vont trópusi fák ágainak lefejtett, sötétbarna kérge a jellemző illatú, édeskés, csípős, kissé fanyar ízű fűszer. A két főbb variáns íze, hatása különböző. Az amerikai konyhában népszerű kassziában a csípős íz dominál, míg az Európában ismertebb ceyloni fajta enyhébb, pikánsabb ízű.

Megoldás

1. Kapribogyó – az ehető virág

2. Fekete bors

3. Szerecsendió

4. Vanília

5. Tea

6. Szegfűszeg

7. Kávé

8. Kakaóbab

9. Csillagánizs

10. Sáfrány

11. Fahéj 

Nos, hogy sikerült? 

Címlapfotó: pixabay.com

Forrás: wikipédia.com

Biztos, hogy tudod, melyik ételhez milyen fűszer illik?
Egy kis segítség, hogy a finom még finomabb legyen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik