Életmód

Levegő után kapkodnak vizeink

Korábban a témában:

Tudtad, hogy a vizes élőhelyek kiemelkedő szerepet játszanak a változékony időjárás hatásainak mérséklésében?  Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis hagyjuk, hogy állapotuk egyre romoljon. Február 2-a Vizes Élőhelyek Világnapja.

Páratlan bioszféra-rezervátum lesz Európa Amazonasa
Összesen 850 ezer hektárnyi természeti és kulturális táj került az UNESCO védettsége alá három folyó mentén.

A vizes élőhelyek megóvása globálisan, Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladatunk, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt – a katasztrófák 90%-a vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk. olvasható a WWF Magyarország közleményében.

Pusztulóban a vizes élőhelyek

Ennek ellenére vizesélőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon.

Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Európában sem túl rózsás a helyzet: az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges

– mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, melynek több mint 90 százaléka elpusztult mára – ez természetesen a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte.

Romboló emberi tevékenységek

Hogy hogyan jutottunk ide? Olyan emberi tevékenységeken keresztül, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.

A lengyelországi Białka folyó és ártere például – amely nem is olyan régen még kiemelkedő természeti szépséggel és vadvilággal büszkélkedhetett – megsínyli a nem fenntartható árvízkezelést. Egyik napról a másikra kotrógépek vették át az élővilág helyét, és a folyót felismerhetetlenné változtatták, számos védett, ritka fajt veszélybe sodorva ezzel.

Újra tiszta a szlovén tenger vize
Korábban a hajók kagylótalanítására használt vegyi anyag okozta a problémát.

Az Isonzó folyó és vízgyűjtője egy azon kevés területek között, ahol a márványpisztráng (Salmo marmoratus) él. Hegyi folyóként az Isonzó kedvező a vízerőművek telepítésére, ami viszont – bár megújuló energiaforrást biztosít – rendkívül káros hatással van az élővilágra. A természetromboló hatás ellenére a folyó medencéjében számos kisebb vízerőmű található, ami látványosan átalakította a medence bizonyos részeit – ráadásul a folyón további vízerőművek építése van tervben.

Hallasd a hangod Te is!

2030-ra megvédi a Föld 30 százalékát egy svájci milliárdos
Hansjörg Wyss egymillió dollárt adományoz a bolygó megmentésére.

Egyértelmű tehát, hogy vizeink állapota egyre romlik, ráadásul most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született: az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig – éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen.

A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. Ez magyar nyelven a wwf.hu/viz weboldalon érhető el. Itt bárki egy kattintással hozzájárulhat vizeink védelméhez

– fűzte hozzá az igazgató.

Van remény

Sir David Attenborough: Az Édenkert nincs többé!
A 92 éves természetfilmes éles hangú kritikát fogalmazott meg a davosi Világgazdasági Fórumon.

Van azonban remény arra, hogy a vizesélőhelyeket érintő természetkárosító emberi tevékenységek mértéke csökkenjen. Bizakodásra ad okot például az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Doñana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. A nemzeti park a vándormadarak egyik legfontosabb európai pihenőhelye, valamint a világ legritkább macskaféléje, az ibériai hiúz otthona.

A szlovéniai Mura-szakaszra építeni tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett: a 2018 tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón.

Veszélyben a természeti kincsekben gazdag Mura folyó
A felbecsülhetetlen károk ráadásul nem csupán a szlovén, hanem az egész alvízi szakaszt érintenék.

Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja: a holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal holtág és környezetének ökológiai állapota is javul.

Kiemelt kép: Ötvös Sándor

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.