Tudtad, hogy a vizes élőhelyek kiemelkedő szerepet játszanak a változékony időjárás hatásainak mérséklésében? Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis hagyjuk, hogy állapotuk egyre romoljon. Február 2-a Vizes Élőhelyek Világnapja.
A vizes élőhelyek megóvása globálisan, Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladatunk, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt – a katasztrófák 90%-a vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk. olvasható a WWF Magyarország közleményében.
Pusztulóban a vizes élőhelyek
Ennek ellenére vizesélőhelyeink egészségének megtartása vagy helyreállítása háttérbe szorul, és az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon.
Az utóbbi századokban az emberi tevékenység következtében a Föld vizes élőhelyeinek 87 százaléka elpusztult, arányuk az elmúlt 40 évben 30 százalékkal lett kevesebb. 1970 óta a vizesélőhelyekhez kötődő gerinces fajok populációi 83%-kal zsugorodtak. Európában sem túl rózsás a helyzet: az európai vizes élőhelyeknek csupán a 40%-a egészséges
– mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Magyarországon a felszíni vizek kevesebb, mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, melynek több mint 90 százaléka elpusztult mára – ez természetesen a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte.
Romboló emberi tevékenységek
Hogy hogyan jutottunk ide? Olyan emberi tevékenységeken keresztül, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása.
A lengyelországi Białka folyó és ártere például – amely nem is olyan régen még kiemelkedő természeti szépséggel és vadvilággal büszkélkedhetett – megsínyli a nem fenntartható árvízkezelést. Egyik napról a másikra kotrógépek vették át az élővilág helyét, és a folyót felismerhetetlenné változtatták, számos védett, ritka fajt veszélybe sodorva ezzel.
Az Isonzó folyó és vízgyűjtője egy azon kevés területek között, ahol a márványpisztráng (Salmo marmoratus) él. Hegyi folyóként az Isonzó kedvező a vízerőművek telepítésére, ami viszont – bár megújuló energiaforrást biztosít – rendkívül káros hatással van az élővilágra. A természetromboló hatás ellenére a folyó medencéjében számos kisebb vízerőmű található, ami látványosan átalakította a medence bizonyos részeit – ráadásul a folyón további vízerőművek építése van tervben.
Hallasd a hangod Te is!
Egyértelmű tehát, hogy vizeink állapota egyre romlik, ráadásul most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmére született: az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek, amelynek beláthatatlan következményei lennének. Az Európai Bizottság társadalmi konzultáció keretében várja az állampolgárok véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban 2019. március 4-ig – éppen ezért rendkívül fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és minél több, a szabályozást megvédő vélemény érkezzen.
A WWF olyan válaszokat készített elő, amely a leginkább védi a jelenleg hatályos jogszabályt. Ez magyar nyelven a wwf.hu/viz weboldalon érhető el. Itt bárki egy kattintással hozzájárulhat vizeink védelméhez
– fűzte hozzá az igazgató.
Van remény
Van azonban remény arra, hogy a vizesélőhelyeket érintő természetkárosító emberi tevékenységek mértéke csökkenjen. Bizakodásra ad okot például az Európai Bizottság friss döntése, mely szerint Spanyolországnak az Európai Bíróság előtt kell felelnie a Doñana Nemzeti Park területén történt környezetkárosító tevékenységekért, valamint azért, mert nem volt képes a hazai jogszabályba ültetni az Európai Unió természet- és vízvédelemre vonatkozó irányelveit. A nemzeti park a vándormadarak egyik legfontosabb európai pihenőhelye, valamint a világ legritkább macskaféléje, az ibériai hiúz otthona.
A szlovéniai Mura-szakaszra építeni tervezett vízerőművek ügye is pozitív fordulatot vett: a 2018 tavaszi választások után megalakult szlovén kormány az öt kormánypárt koalíciós megállapodásában rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón.
Hazánkban horvát-magyar együttműködés keretében jelenleg is zajlik az Ó-Dráva holtág rehabilitációja: a holtág elégtelen vízellátása miatt a környék élővilágának állapota romlott az elmúlt évtizedben. A 2018 őszén kezdődött terepi munkák eredményeként azonban magasabb lesz az átlagos vízállás, ezáltal holtág és környezetének ökológiai állapota is javul.
Kiemelt kép: Ötvös Sándor
