Életmód

Az ország, ahol csak úgy hoznak törvényt, ha az emberek jólétét szolgálja

A természetvédelem az első a nemzeti értékek sorában.
Korábban a témában:

A Himalája keleti csücskében, India és Tibet között fekszik az aprócska Bhután. Neve annyit tesz:

a mennydörgő sárkány.

Bhután évszázadokon át ellenállt a külső behatásoknak. A nemzet csak az 1970-es években nyitotta meg kapuit a turizmus számára, és úgy döntött, hogy egyedülálló módon közelít a nyugati világhoz, amikor életre hívta a Bruttó Nemzeti Boldogság Index néven ismertté vált kezdeményezését, írja a CNN.

Ne tévesszen meg senkit a név, ez nem csak azt jelenti, hogy az emberek mennyit mosolyognak vagy nevetnek. Ez a fenntartható fejlődés holisztikus megközelítése, amely ugyanakkora súlyt fektet az ember testi-lelki virágzására, mint amennyit a külsőségekre, a jólétre.

Mi itt Bhutánban nagyon egyediek vagyunk, abban is, ami a demokráciát illeti, hisz a nemzeti értékeinket nem helyezzük a saját érdekeink elé

– fejtette ki Dr. Lotay Tshering, Bhután miniszterelnöke, aki 2018 novemberében lépett hivatalba.

Fotó: iStock

Bruttó nemzeti boldogság

Ötévente megmérik a boldogság kilenc kulcsfontosságú területét: pszichológiai jólét, egészség, oktatás, jó kormányzás, ökológia, időfelhasználás, közösségi élet, kultúra és életszínvonal. Eddig két felmérést végeztek, 2010-ben és 2015-ben, egy újabb pedig jövőre várható.

Bhután nem a legboldogabb ország a világon, ezt ők is tudják, a 2019-es nemzetközi boldogságjelentésében 156 ország közül a 95. helyen áll. A nemzet szegénysége és a mezőgazdaságban való nehéz boldogulás az oka ennek elsősorban.

A vidéki lakosság nagy része az önellátó gazdálkodásra támaszkodik, magas hegyvidéki környezetben, amely nagyon érzékeny a klímaváltozásra. A gyakori árvizek és földcsuszamlások akadályozzák a fejlődést, gyenge a városi-vidéki kapcsolat. A televíziót csak 1999-ben vezették be például vidéken.

Bhután mégis abban különbözik a többi országtól, hogy a jövőképük tiszta, egy olyan állam elérése a céljuk, amelyben biztosított a megfelelő gazdasági és egészségi, oktatási háló mindenki számára.

A királyunk csak olyan fejlesztéseket engedélyez, amelyek értéket képviselnek. Ha egy előterjesztés rossz eredményt ér el a bruttó nemzeti boldogság indexen, ha az nem környezetbarát, ha az nem szolgálja a bhutániak jólétét, akkor azt soha nem fogják elfogadni az országban

– tette hozzá Lotay.

Az 50 éves miniszterelnök jó példát mutat, naponta edzi a testét, kerékpározik, hegyet mászik, a lelkét pedig meditációval tartja karban.

Több mint 20 éve praktizál urológusként és sebészként, mióta miniszterelnök, csütörtökönként és szombatonként tölti az idejét a kórházban.

Mivel hagyományos családból származom, mindig azt gondoltam, hogy segítenünk kell másoknak. Eredetileg szerzetesnek készültem, de anyám tanácsára orvos lettem, hisz így is segíthetem a rászorulókat

– mondta Lotay.

Upasana DAHAL / AFP / Europress

Az egészségügy és az oktatás fejlesztésének a területén vannak a legfontosabb teendők a miniszterelnök szerint, aki azért lett politikus, hogy változást érjen el az országban.

Lehet, hogy Bhután egyelőre nem a legboldogabb ország a világon, de fejlődik. Csökken a szegénység, a születéskor várható élettartam pedig 50-ről 70 évre nőtt az elmúlt évtizedekben.

Ökoturisztika

Az ország természeti szépsége és népi kultúrája miatt hatalmas az ökoturizmus, ezért Bhután személyenként napi 250 dolláros ökoturisztikai adót vetett ki, amelyet a látogatók ezrei által okozott környezeti hatások kompenzálására fordít az állam. Ez a kezdeményezés annyira sikeres lett, hogy Bhután jelenleg nemcsak semleges, hanem egyenesen negatív mutatókkal rendelkezik a széndioxid-kibocsátást illetően.

Fotó: Pixabay

Az ország a nemzeti parkokban és egyéb vadon lévő területeken is védelmezi az őshonos, vadon élő állatfajokat, a műanyag zacskókat 1999 óta betiltották, a dohányáruk pedig 2005 óta vannak tiltólistán náluk, így Bhután lett a világ első dohányzásmentes országa. A bhutáni alkotmány előírja, hogy az ország legalább 60 százalékán meg kell maradnia az erdőtakarónak, jelenleg ez a szám 70 százalék

A gazdasági növekedés szükségessége ellenére is biztos abban a miniszterelnök, hogy ezek a prioritások nem változnak a bhutáni nép számára, hisz a jövő nemzedéke számára is élhető, boldog országot akarnak teremteni.

Minden végzős diáknak kötelessége 10 fát ültetnie a Fülöp-szigeteken
A kezdeményezés fenntartása egy generáció alatt 525 milliárd új fa ültetését jelentené.

Kiemelt kép: iStock

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.