Bár a felsorolás a koronavírusra is igaz lehetne, most a Tropical Race 4 (TR4) elnevezésű betegségről beszélünk, ami a banánokat támadja. A Panama-betegségként is ismert kór okozója egy gomba, ami 30 éve pusztít már a banánfarmokon. Az elmúlt egy évtizedben ráadásul fel is gyorsult a terjedése, Ázsiából Ausztráliába, a Közel-Keletre, Afrikába és legutóbb már Latin-Amerikába is eljutott. Utóbbi azért is különösen aggasztó, mert az északi féltekén található szupermarketek majdnem mindegyikébe innen érkeznek a banánok.
A BBC riportja szerint eddig több mint 20 országban jelent meg a TR4, sokan már banánjárványt kiáltottak, ami miatt hamarosan luxuscikk lehet sokak egyik kedvenc gyümölcse.
Volt már banánjárvány
A tudósok világszerte versenyt futnak az idővel, hogy megoldást találjanak a problémára. A koronavírushoz hasonlóan ugyanakkor a kérdés nem csupán az, hogy lesz-e gyógymód, hanem az is, hogy a banántermesztés örökké megváltozhat-e.
Nem ez az első alkalom a történelem során, hogy a banánok végveszélybe kerültek. Az 1950-es években a valaha volt legsúlyosabb botanikai járvány söpört végig a világon, ekkor bukkant fel ugyanis először a Panama-betegség. A gomba Ázsiából ered, itt a banánokkal együtt fejlődött, hogy aztán a teljes közép-amerikai térségen végigsöpörjön.
A járvány azért volt olyan lesújtó, mert gyakorlatilag mindenki ugyanazt a banánfajt termesztette. Az iparágban azért szerették a Gros Michelt, mert nagy, ízletes termése volt, és éretlenül is le lehetett szedni a fáról. Ennek köszönhetően pedig a világ bármely tájára el lehetett szállítani úgy, hogy közben be is érett.
Akkoriban azonnali kutatások kezdődtek arra vonatkozóan, melyik fajtával lehetne helyettesíthető a Gros Michel. Az 1960-as években rájöttek, hogy a Cavendish ellenáll a Panama-betegségnek, és ugyanúgy szállítható zölden, mint az addig kedvelt fajta. Néhány évtized elteltével a banánipar teljes egésze átállt a Cavendishre, és a legtöbben ma is ezt fogyasztjuk. De ismételten csak idő kérdése volt, mikor csap le egy újabb járvány.
Az 1990-es években kialakult a Panama-betegség egy új törzse, a TR4. Ismételten Ázsiában ütötte fel a fejét, és halálosnak bizonyult a Cavendish banánokra. A globalizált világ pedig lehetővé tette, hogy a korábbinál még gyorsabban terjedjen világszerte.
2019-ben a rémálom valóra vált
Fernando García-Bastidas, a hollandiai University of Wageninen kutatója szerint a modern banánbetegség, amely a növények „érrendszerét” támadja, egyértelműen nevezhető járványnak.
A banán megkérdőjelezhetetlenül az egyik legfontosabb gyümölcs a világon, és fontos élelmiszere sok millió fogyasztónak. Éppen ezért nem becsülhetjük alá a TR4-járvány potenciális hatásait az élelmiszer-biztonságra
– magyarázta.
García-Bastidas volt az első a világon, aki felfedezte a TR4 típusú fertőzést Ázsián kívül 2013-ban Jordániában. Azóta szurkol érte, hogy ne érje el a fejlődő országokat, ahol a banán az étrend alapvető részét képezi. De Afrikában már megjelent, a kontinensen Mozambikban azonosították először.
A TR4 a koronavírushoz hasonlóan azért olyan halálos betegség, mert már a tünetek megjelenése előtt terjed, igaz, más időrendben. A megbetegedett növény akár egy évig egészségesnek tűnhet, mielőtt a levelei elkezdenek fonnyadni, besárgulni. Mire észreveszik a gazdák, már túl késő, a betegség pedig a spórákkal megtelepedik a földön, a növényeken, a gépeken, az állatokon.
A kolumbiai férfi tisztában volt vele, hogy a banántermesztés fellegvárának számító Dél-Amerikát sem fogja elkerülni a TR4.
2019-ben a rémálma valóra vált: telefont kapott egy kolumbiai farmról. A banánfák levelei sárgultak, ő pedig azonnal mintákat kért.
Egyik percben még a farmon voltam, a következőben már a laboratóriumban, aztán a kolumbiai kormány egyik miniszterét tájékoztattam róla, hogy bekövetkezett a legrosszabb. Szívszorító volt
– magyarázta.
Kevesebb és drágább lehet a banán
Mint minden ország, ahol felütötte a fejét a TR4, Kolumbia is próbálja lassítani a járványt, miközben a világ izgatottan figyeli, hogy más latin-amerikai és karibi államban is megjelenik-e a betegség.
Mivel nincs rá gyógymód, a komplett farmokat karantén alá kell vonni. A tudósok pedig minden erejükkel azon vannak, hogy valahogy véget vessenek a járványnak.
A cikkben megjegyzik, bár tudományos bizonyíték van rá, hogy a genetikailag módosított ételek biztonságosak, a banán aligha kerül egyhamar a szupermarketek polcaira, mert a szabályozások és a vizsgálatok rendkívül szigorúak.
García-Bastidas azt szeretné, ha a banánültetvények diverzitása nagyobb lenne, ezáltal a járványokkal szemben is ellenállóbbá válnának.
Mint mondta, több száz banánfaj létezik a világon. Indiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken több tucatnyi banánfélét fogyasztanak az emberek. Mindegyik eltér egymástól ízében, illatában és méretében. Az viszont igaz, hogy nehéz olyan mértékben termelni és exportálni ezeket, mint a Cavendisht.
Hosszú távon még a genetikailag módosított banánnal sem oldódna meg a gond, mert hamarosan egy újabb betegség tizedelhetné a termést.
Dan Bebber, a University of Exeter kutatója a lap megkeresésére arról beszélt, a banán túl olcsó napjainkban, pedig a termesztés környezetre gyakorolt hatásai nagyok, és az embereket is fillérekért dolgoztatják a földeken. A témában kampányoló Banana Link elnevezésű szervezet szerint a szupermarketen végletekig kiélezett versenyt folytatnak a minél alacsonyabb árakért.
A pusztító járvány végítéletet is jelenthet a Cavendishre. A következmény az lehet, hogy kevesebb banánt fogunk fogyasztani, de többet fizetünk majd értük. Cserében még finomabbak lesznek.
