Többször írtunk már a messzi távolban élő és dolgozó honfitársainkról, köztük például az indonéziai Sumba szigetén letelepedett családról, az Azori-szigeteken idegenvezetőként dolgozó hölgyről, vagy éppen a Venezuelában élő kiskunmajsai fiatalemberről és az Egyesült Államokban építőiparral foglalkozó fiatal magyar házaspárról is.
Napokkal ezelőtt végigsüvített az interneten egy videó, melyet egymilliónál is többen tekintettek meg. A felvételen a Dominikai Köztársaságban pihenő magyar turisták csoportja kirándulás közben betért egy kocsmába, és Korda Gyuri bácsi dalára fergeteges hangulatot varázsolt a nézők elé.
A Dominikai Köztársaság Südi Sanyival Facebook csoportban megosztott videót követően a világhálón vettük fel a kapcsolatot Südi Sándorral, aki elmesélte a karibi országhoz fűződő történetét.
Mikor és hogyan került a világ másik végére?
Sikeres vállalkozóként dolgoztam Magyarországon, ám mivel egyik cégem felszámolás alá került, úgy döntöttem, kiszállok a mókuskerékből, mert akkor, 30 évesen túl fiatal voltam ahhoz, hogy az egészségem rámenjen a megfeszített tempóra. Egyébként nem kell különösebbre gondolni, nem volt semmilyen nagy ügy, egyszerűen elúszott a cég és a vagyon. 2007-ben pakolt össze a család, és fiunkkal és lányunkkal együtt kiköltöztünk Dominikára, az év június 2-án érkeztünk ide.
Miért éppen oda?
Már fiatalon imádtam a karibi világot, turistaként jártam is Dominikán. Szóba jött Mexikó, de az nagyon veszélyes, és Kuba, ahol meg kommunizmus van. Dominika viszont élhető ország, nincsenek szélsőségek, itt működik az élni és élni hagyni elve, egyébként pedig gyönyörű ország, változatos a flóra és a fauna.
Milyen elképzelésekkel vágtak neki a nagyvilágnak?
Visszagondolva, bátor vállalkozás volt, hiszen nagyon kevés pénzzel és nyelvtudás nélkül érkeztünk a szigetre. Jómagam korábban éveken át autodidakta módon tanulmányoztam a tengerbiológiát, és búvároktatói képesítést is szereztem. Dominika északi részén telepedtünk le, itt helyezkedtem el egy búvárközpontban. Közben sorra látogattak meg bennünket barátok, ismerősök, családtagok, akiket egyre bővülő helyismeretemmel kalauzoltam olyan helyekre, ahová a tömegturizmus kirándulásain sokan nem juthatnak el. Rájöttem, a magyar turisták idegenvezetése, kalauzolása minden tekintetben sikeres vállalkozás lehet. Ennek reményében 5 év elteltével a sziget déli részére, a legnépszerűbb turistaparadicsomba, Punta Canára költöztünk, ahol azóta élünk és dolgozunk.
Nyilván vállalkozóként.
Természetesen, hozzátéve, hogy nem egyszerű turisztikai tevékenységre engedélyt kapni a szigeten. Egy 28 éve Dominikán élő kanadai üzletemberrel működik közös vállalkozásunk, úgy, hogy a magyar turistákkal csak én foglalkozom. Szerződött partnerei vagyunk számos utazási irodának a helyi idegenvezetésre, saját szolgáltatásaink pedig a reptéri transzfertől a saját szervezésű fakultatív programokig terjednek.
Mennyiben más az Önök kínálata az utazási irodákéhoz képest?
Az alap, hogy én nem telepített idegenvezető vagyok, hanem egy vállalkozó, akinek személyes érdeke, hogy a legjobb minőséget, különlegességeket nyújtsa a turistáknak. Minőség, pontosság, megbízhatóság – ez a szlogenünk. Zsáknyi, általam „turista-lehúzós” kínálat akad a fagyikóstolgatástól a cápalesig, mi azonban a tömegturizmus kínálatával ellentétben olyan programokat szervezünk, melyek többségükben egyediek, különlegesek. Példának egyet említek: egy alkalommal felfedeztünk egy olyan vízesést, ahová egy utazási iroda sem szervezett utat, mi viszont elvittük és visszük oda az utasainkat. Más kérdés, hogy egy idő után híre ment, így manapság mások is élnek ezzel a lehetőséggel.
Mennyire keresettek Südi Sanyi szolgáltatásai?
Örömmel mondhatom, hogy évről évre egyre többen keresnek, noha konkurenciából nincs hiány, s az sem titok, hogy a fakultatív programok nálunk valamelyest drágábbak, mint másoknál. Úgy vélem, hogy a mi minőségi filozófiánk, az utasokra való maximális odafigyelés, az esetlegesen felmerülő problémák gyors megoldása, az egyedileg felmerülő igények maradéktalan teljesítése is hozzájárul ahhoz, hogy visszatérő vendégeink száma is tekintélyes. Szintén fontos, hogy mi inkább kevesebb résztvevővel indulunk egy-egy programra, mert az nagyobb tömeg esetén a túra sokat veszíthet romantikájából. Sokkal jobb az például, ha 25-30 fős csoporttal indulunk hajókázni Punte Canáról, mintha egy hatalmas csapattal tennénk meg ugyanezt a túrát. Ennek bizonyítéka a novemberben az internetet szinte vírusként bejárt videónk, mely egy ilyen kirándulás hangulatát örökítette meg.
Mennyire népszerű Dominika a turisták, a magyarok körében?
Elképesztően. A legfrissebb adatok szerint ebben az évben 5-5,5 millió turista érkezik Dominikára a világ minden részéből, így természetesen Magyarországról is, köztük 98 százalék Punta Canára. Talán mondanom sem kell, hogy világhírű celebek sokasága pihen rendszeresen a szigeten. 2017-volt a csúcs, akkor iszonyatos számban érkeztek vendégek. 2020-ban a pandémia aztán „kihúzta a konnektort”, hatalmas mélyesésnek voltunk tanúi, de idén visszaállt a rend.
Lassan másfél évtized elteltével mennyire hiányzik Magyarország?
Magyarország a hazám, és az évek múltával a magyarság érzésem egyre többször előjön. Mivel itt Dominikán a nyár idegenforgalmi szempontból csendesebb, hiszen elsősorban a hűvös hónapokban vágynak – ősztől tavaszig – a turisták a karibi napsütésre és a forróságra, így az utóbbi években a nyarakat otthon töltjük. Akkor jól feltöltődünk, és visszajövünk folytatni a munkát.
