Csodálatos meseországba csöppentünk Izlandon

Ha valaki szívesen megtapasztalná, milyen a háborítatlan természetben porszemként létezni, annak nem muszáj távoli kontinensek messzeségében gondolkodni. Magyarországról négyórás repülőúttal elérhető egy változatos tájakkal csábító szigetország, ahol mindezt megtapasztalhatja.

Izland nem a legolcsóbb turistacélpont, de közkedvelt uticél az Európában kalandozó világjárók körében.

Egy hétnyi „felfedezés” egészen jól hangzik, igazán kíváncsi turistának azonban kevés lehet. Tíz napot töltöttünk a különös szigetországban, ahol egyik ámulatból a másikba estünk.

Kis szigetország, óriási léptékkel

A Magyarországnál nem sokkal nagyobb, kies szigetnek csupán a peremén vannak lakott települések. A városok jórésze annyira apró, hogy csupán néhány tucatnyian lakják. Még legnépesebb városa, Rejkjavík lélekszáma nagyjából Kecskeméttel vetekszik, a fővárosiak a szigetország teljes lakosságának több mint harmadát alkotják.

A sziget nagyobb, belső része – az óriás jégmezők világa – lényegében lakatlan. A turisták általában autóval közlekednek, az egyszerű „úthálózat” – a Ring – akár egy szabálytalan rajzolatú „óriáskör” fűzi fel az izlandi léptékkel nagyobb településeket.

Forrongó gejzírek földje

Izland a földrajzosok Mekkája, számos olyan vulkáni eredetű látnivalót kínál, melyet máshol nem, vagy csak kivételes esetben láthat az utazó. A geotermikus jelenségek között a gejzírek különleges csemegének számítanak, a fortyogó vízű, „nyugtalan tavacskák” partján komoly fényképezőgépekkel felvértezett turisták tucatjai várakoznak egy-egy látványos kilövellése.

A gejzír elnevezése Izlandról származik és magyarul kitörést jelent, a látványos jelenséget a geológiában járatosabbak szökőforrásként is ismerik.

A forró vizű tó vízfelszín alatti üregeiben a magmatikus gázokból származó hő felhalmozódik, majd felhevíti a mélyben lévő vizet. A robbanásszerű gőzfejlődés következtében a felfelé törekvő gőz nyomása kilöki ki a vizet a kürtőből, így születik szabályos időközönként magasba törő vízoszlop.

A Haukadalur nevű geotermikus területen több aktív gejzír és iszapfortyogó található. Az egyik legaktívabb közülük a Strokkur, amely 10-15 percenként 20 méter magasságba spricceli a tűzforró vizet.

Óriás zuhatagok

Izland változatos felszínformákkal tagolt földjén bámulatos vízesések váltják egymást, kis túlzással úton-útfélen megcsodálhatjuk méltóságteljes hömpölygésüket. A káprázatos zuhatagok közül is kimagaslik Skógafoss vízesése, amelyben a Skóga-folyó zuhan alá egy látványos sziklafalról. A szigeten található legmagasabb zuhatag nagyjából 25 méter széles és több mint 60 méter magas. Napsütéses időben két pompás szivárványt is megcsodálhatnak a szerencsésebb turisták.

A víztömeg tekintetében európa-rekorder zuhatag is a misztikus szigetországban hömpölyög. A Dettifoss a Jökulsárgljúfur Nemzeti Park legismertebb látványossága. Az átfolyó vízmennyisége 200 köbméter másodpercenként, megjelenése tekintélyt parancsoló, közel 100 méter széles, és 44 méter magasból hull alá egy kanyonba.

Jégbefagyott meseország

A sziget teljes területének megközelítőleg tizedét jégmezők borítják, a leghíresebb Vatnajökull mellett a Langjökull, a Hofsjökull és a Mýrdalsjökull is tisztelete parancsoló megjelenésű, több száz négyzetkilométernyi felületű, dermedt jégfolyam.

Ezek a gleccserek, ahogy Földünk magashegységeiben, úgy Izlandon is a magasabb térszínek felől a tengerek felé csúsznak. Lassú mozgásuk során a kisebb-nagyobb kőzetdarabokat magukkal cipelik, majd távolabb „leteszik” a hordalékot.

Az emeletes háznyi vastagságú jégfolyamok alatt varázslatos hangulatú gleccserbarlangokat vájnak a piszkosfehér jégtömbökbe a gleccserpatakok. Egy-egy ilyen, kékes fényben úszó, felszín alatti jégüregbe leereszkedve egy különös, már-már földöntúli világban sétálhat az utazó.

Bazaltoszlopok és bűvös barlangok

Kanyonokban bővelkedik a törésekkel tagolt felszín, a leglátványosabb a Studlagil kanyon, Egilsstaðir közelében, a Jökulsá á Dal gleccserfolyó mentén. A lélegzetelállító bazaltoszlopok eredetileg nem látszottak, az egész területet víz borította, amíg a közeli erőművet meg nem éptették. A folyó vízszintjének csökkenése következtében került felszínre a kanyon.

Az egész egyébként magánterületen fekszik, a terület tulajdonosának köszönhető, hogy ma már a kanyon látogatható. Az oszlopos bazalt ott fordul elő, ahol vulkáni vagy magmás tevékenység zajlott. Kialakulásuk a felszínre kerülő láva lehűlésével függ össze, amikor a láva folyékonysága az adott hőmérsékleten már nem tud lépést tartani az összehúzódásból eredő feszültséggel, egy töréshálózat mentén (leggyakrabban) hatszögletű oszlopokra tagolódik. A Studlagil kanyon bazaltoszlopai a kristálytiszta vizű folyó hátterében páratlan látványt nyújtanak, szempillantás alatt elvarázsolják az utazót.

Izland tengerpartját a számos helyen megtalálható fekete homok teszi igazán egyedivé. A sziget partvonalának egyik szebb panorámát kínáló helye a Dyrhólaey-félsziget, mely Izland déli partvidékén található, Vík í Mýrdal településtől karnyújtásnyira. A félsziget korábban egy vulkanikus eredetű sziget volt, a tengerészek sokáig Cape Portland néven emlegették.

A Dyrhólaeyről észak felé a Mýrdalsjökull gleccser látható, keleti irányban a Reynisdrangar fekete lávaoszlopaiban gyönyörködhetünk. A félszigettel szemben fekete lávából épül fel egy természetes sziklaív.

Grjótagjá fantasztikus lávabarlangja a Mývatn-tó közelében a felszín alatt rejtőzik. A tenyérnyi barlangban egy hőforrásnak köszönhetően évtizedeken keresztül fürdésre használták a mélyben meghúzódó tavacskát. Grjótagjá az 1970-es évekig népszerű fürdőhely volt, de 1975 és 1984 között több kitörések nyomán a víz hőmérséklete 50 °C fölé emelkedett, és jelenleg is alkalmatlan a fürdésre. A misztikus hangulatú üregben forgatták a Trónok harca egyik epizódját.

Varázslatos változatosság

A Magyarországnál valamivel nagyobb, kies szigetnek csupán a peremén vannak lakott települések. A városok egy része annyira apró, hogy gyakran csak néhány tucatnyian lakják. Legnépesebb városa, a főváros Rejkjavík lélekszáma Kecskemétével vetekszik, a szigetország teljes lakosságának nagyjából harmadát alkotják.

A sziget nagyobb, belső része – az óriás jégmezők világa – lényegében lakatlan. A turisták általában autóval közlekednek, az egyszerű „úthálózat” – a Ring – akár egy szabálytalan rajzolatú „óriáskör” fűzi fel az izlandi léptékkel nagyobb településeket.

Rejkjavík építészete a többi településhez hasonlóan meglehetősen puritán. A szerény méretű főváros legismertebb látványossága egy monumentális templom.

Hallgrímur temploma egy evangélikus imaház, amelynek csúcsíves formái a középkori gótika világát idézik. 1986-ban befejezett, közel 75 méteres magasságba nyúló tornyával a szigetország legmagasabb épülete lett, és mára a főváros jelképévé vált.

Izland élővilága a zord éghajlati adottságoknak és a kontinensektől való távolságának köszönhetően más országokkal összehasonlítva szegényes. A helyiek és a turisták azonban egyaránt rajonganak a lundákért.

A „miniatűr pingvinekre” emlékeztető madarak világállományát mindössze 15 millióra becsülik a szakemberek. Az észak-atlanti területen elterjedt faj egyedei a fészkelési időn kívül a nyílt tengeren kóborolnak, rendszeres megjelenésük évről évre vidám esemény a szigetország lakóinak életében.

A szigetország lakói az élénk lundasereg mellett kis termetű, békés természetű izlandi lovakkal várják a lovaglás iránt kedvet érző vendégeket.

A cikkben szereplő fotókat Kovács Orsolya készítette.

Kapcsolódó

Óceáni sziklán áll a világ egyik legmagányosabb világítótornya

A repülés fejlődésének köszönhetően a karbantartók helikopterrel jutnak el a toronyhoz.