Életmód

Valóságos vitaminbomba a kivi

pexels
pexels
A kivi valóságos vitamin és tápanyag bomba. Nagy mennyiségű tápanyagot és sokféle vitamint tartalmaz.

A kívül barna, belül zöld húsú kivinek számos jótékony hatása van. A téli hónapok egyik legtöbb vitamint tartalmazó gyümölcse, írta a GreedexAz immunrendszerünk erősítője

  • A kivigyümölcs sok tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz.
  • Számos jótékony hatása van, a téli hónapokban igazi immunerősítő lehet szervezetünk számára.
  • Az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor is nagy mennyiségben fellelhető.
  • A gyümölcsök között a kivi az egyik legjobb C-vitamin-forrás.
  • A kivi fogyasztása alvászavarban szenvedő felnőttek számára is ajánlott: megkönnyíti az elalvást, és javítja az alvás hatékonyságát.
  • Rost- és káliumtartalma segíti a szív egészségét.
  • Magas káliumtartalma ellensúlyozza a nátrium káros hatásait a szervezetünkben.
  • A székrekedés megelőzésében is hasznát vesszük. A kivi enyhén hashajtó hatású, ezért a székrekedésben szenvedő idős betegek étrend-kiegészítőként is fogyaszthatják.
  • Egészségügyi előnyei közé tartozik még a vérnyomás csökkentése, valamint az agyérgörcs megelőzése is.

pixabay

Kockázatok és óvintézkedések 

  • A szívbetegeknek leggyakrabban felírt béta-blokkoló gyógyszerek megemelhetik a vér káliumszintjét. Éppen ezért béta-blokkoló szedésekor csak mértékkel szabad magas káliumtartalmú élelmiszereket fogyasztani. Ezek közé tartozik a kivi is.
  • Számos gyümölcs okozhat allergiás reakciót. Az egyik legerősebb allergén a kivi.

Kivitörténelem

A hivatalos nevén Actinidia Deliciosa névre hallgató kivi őshazája Kína, de ma már szinte az egész világon termesztik. Új-Zélandon a legelterjedtebb, ezért a gyümölcs a szigetországban őshonos és nemzeti jelképként tisztelt madárról, a kiviről kapta a nevét, elsősorban a hasonlóságuk miatt. Magyarországon botanikus kertek gyűjteményeiben, illetve kertészetekben az 1950-es évek után terjedt el.

Kivi termesztése a kertünkben A kivi a közgondolkodás ellenére nem déligyümölcs, hanem mérsékelt övi gyümölcsfaj. Egzotikus volta csupán ázsiai származásából ered. Ugyanebből fakad, hogy a fagyokat kimondottan rosszul tűri. A 9 métert is elérő kivi hatalmas vízigényű növény, így sikeres termesztése elképzelhetetlen kiegészítő öntözés nélkül. Termesztésére a laza, humuszos talaj a legalkalmasabb, de remekül terem az enyhén savanyú (4,5–6 pH-jú), homokos, agyagos talajon is.

A kiviszüret időpontját az első komolyabb fagyok határozzák meg. A gyümölcsöt nem éretten szüretelik, utóérő. Hideg helyen több hónapig is eláll.

pixabay

Kétlaki növény

A kivi kétlaki növény, ami azt jelenti, hogy külön egyeden fejlődnek a porzós és a nőivarú virágok. A kivit nem a szél, hanem elsősorban a méhek porozzák be, így a megfelelő termés kifejlődéséhez elengedhetetlen a rovarsegítők jelenléte. Méhek hiányában a pollenek mesterséges átvitele is megoldás lehet. Ilyenkor a megfelelő segédeszközzel kézzel kell elvégezni a beporzást.

Zamatos és édes gyümölcs

A kivi akkor a legízletesebb, amikor az állaga az érett őszibarackéhoz hasonlít. Ehhez képest sokan savanyú gyümölcsként ismerik. Fanyarsága sokszor annak is köszönhető, hogy nem teljesen éretten kerül a boltok polcaira, majd a vásárlók éléskamrájába. Tehát a savanyú íz nem a gyümölcs sajátossága. A házi termesztésű kivi éretten igazán édes és finom.

Kivis ételek 

A kivit általában nyersen fogyasztjuk. Főzés során vitamintartalmának nagy részét és eredeti zöld színét is elveszíti. Smoothie-ba vagy zöldturmixba is tehetjük. Desszertekben, gyümölcssalátában, túró- vagy joghurttortában is friss, könnyed és finom édesség lehet.

 

pixabay

Kapcsolódó
50 kiló kivit szüreteltek a kapuvári vendégház udvarán
A kivifákat eredetileg takarónövénynek szánták, de ma már novembertől januárig eszi a család a gyümölcsöt, olyan bőséges a termés.
Olvasói sztorik