Régi vitatéma, vajon a házfalra futtatott kúszónövény károsítja- e a vakolatot vagy sem. Szakemberek szerint nem kell ettől félni, inkább előnyei vannak a zöld homlokzatnak.
Egy növénnyel befuttatott homlokzatot akár 50-60 évig nem kell felújítani. A lombréteg alatt kisebb a korrózió, valamint a növények megvédik az épületet az erős napfénytől, az áztató, falra csapódó esőtől, de még a hőingadozás vagy a fagy káros hatásaitól is.
Sokan például attól tartanak, hogy a növények tapadó- részei, a borostyán léggyökerei és a vadszőlők tapadókorongjai ártanak a falnak.
Előfordulhat, hogy a borostyán hajtáseredetű tápgyökerével behatol a fal repedésein, elszívja a vizet, azokban növekszik, és statikailag meggyengíti az épületet. Hasonló a vadszőlő is: ha a tágulási hézagokba, repedésekbe belenő a szára, s hagyjuk rossz helyen megvastagodni, akkor kárt tehet. Okosan telepítve azonban ezek a problémák mind elkerülhetőek, írja a homeinfo.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
#aurorautca #nyolcker #minigang #budapest #architecture #zöldfal #greenwall
Vannak, akik a rágcsálókat hozzák ellenvetésként, ha a zöld homlokzat szóba kerül, azonban nincs igazuk. A csupasz falakon ugyanis a rágcsálók ugyanolyan gyorsan bejutnak, mint amelyeket futónövények borítanak.
A zöld homlokzat számos előnye közül a legfontosabb, hogy ökológiai szempontból felmérhetetlen jelentősége van különösen a sűrűn beépített városokban. Úgy, ahogy a többi növény – a szén-dioxid lekötésével és az oxigén kibocsátásával – jelentősen javítja a szennyezett városi levegő minőségét.
A zöld homlokzat levélzete porszűrőként is működik, minél durvább a levelek felülete, annál hatékonyabb a szűrőfunkció. Másrészt, nyáron hűtőhatásnak köszönhetően a faltól egy méternyire is alacsonyabb hőmérséklet mérhető, mint máshol.
És hogy mit ültessünk?
A napsütötte déli fekvésű falakra lombhullató növényeket célszerű választani, mert nyáron hőszigetelnek, télen viszont – a lombozat nélkül – engedik a falat felmelegedni. Az olyan a falak mellé, amelyeket alig vagy soha nem ér nap, viszont örökzöldet érdemes ültetni. Így jól kihasználhatjuk a futónövények hőszigetelő hatását.
A zöld homlokzatok kialakítására hazánkban leggyakrabban a támrendszert nem igénylő fajokat, például az őshonos borostyánt szokták használni, de elterjedtek a vadszőlőfajok is.
Nyugat-Európában egyre gyakrabban ültetik a kínai lilaakácot.
Ezek mellett más fajok is alkalmasak a zöld homlokzatok befuttatására, például a virágukkal díszítő loncfélék, a trombitafolyondár, az iszalag, a futórózsafajok, valamint a szőlőfélék.
A családi házak homlokzatának árnyékolására egynyári, támrendszert igénylő fajokat is használhatunk. Az itt alkalmazható fajok vagy virágukkal díszítenek – mint például a hajnalka és a sarkantyúkafajok.
Ültetés előtt érdemes a futónövények tulajdonságairól tájékozódni.
A fő ültetési időszak a tavaszi és az őszi hónapok, de nyáron is ültethetünk, ha biztosítjuk a kellő öntözést. Az 50×50 centis ültetőgödrök – a növény növekedési tulajdonságaitól függően – de általában egy–másfél méterre legyenek egymástól. Amikor elkezd növekedni, a hajtásokra oda kell figyelni, és vezetni kell, hogy a megfelelő helyen tudjon megkapaszkodni – az első időszakban az önkapaszkodós növényeknek is szükségük van erre a segítségre.
Kiemelt kép: Pixabay.com
