A növények köztünk, velünk élnek, mégis elfelejtettük, hogy ennek a problémamentes együttélésnek is megvannak a szabályai, még ha elsőre ez furcsán is hangzik.

Talán mindenki hallott már olyan esetről, amikor egy növényt, virágot vagy annak a szárát valaki összetévesztette egy másik, kedvelt és széles körben felhasznált gyógynövénnyel vagy haszonnövénnyel, és nagy baj lett belőle, néha végzetes lett a tévesztés.

Nagyon fontos, hogy a sokszor halálos hasonmást felismerjük, ezzel megelőzve a bajt. Ha nem vagyunk biztos egy-egy növény, csábító bogyó vagy épp virágzat mibenlétében, ne kockáztassunk, és inkább hagyjuk azt a természetben! Miután kellően tájékozódtunk, akár lexikonból, akár hozzáértő növényszakértőtől, persze nincs akadálya az így már veszélytelen gyűjtésnek és felhasználásnak.

Csokorba szedtünk néhány nagyon veszélyes, gyakran a mérgező hasonmásával könnyen összekeverhető növényt.

Íme a lista:

1. Áfonya – Boróka

Az áfonya bogyója nagyon kedvelt csemege, ami nem is csoda, mivel édes ízét mindenki szereti. Vigyázzunk azonban, ha az erdőben találkozunk vele, mert összetéveszthető a termése a közönséges boróka kék, gömbölyű bogyóival. A hegyoldalakban, pusztákon, legelőkön élő boróka lilás bogyóiról a laikus akár azt is gondolhatja, hogy áfonya vagy som. Ám a növényben lévő illóolaj bélpanaszokat, vesegyulladást, görcsöket vagy akár kómát is okozhat.

Ez a fajta növény enyhén mérgező, főleg gyomorpanaszokat okoz, ha sokat fogyasztunk belőle nyersen. Fűszer- és gyógynövényként használják vadak ízesítésre szárított formában. A nehézszagú borókával viszont nagyon vigyáznunk kell, ennek minden része súlyosan mérgező, akár kómát is okozhat a fogyasztása.

2. Fekete bodza – Gyalogbodza

Gyakran keverik a bodzafajtákat is: a fekete bodza virágzatának szörpje közismert és finom, érett termését is használjuk, finom lekvár készíthető belőle. Ám a hasonló kinézetű, bíborszínű porzójú gyalogbodza ciánglikozid tartalma miatt mérgezési tüneteket okozhat.

Még a bodza sem biztonságos, ha nem tudjuk megkülönböztetni az ehetőt a mérgező fajától. Az ehető magasabb bokrokon terem, míg a veszélyes gyalogbodza magaskórójú, lágyszárú évelő növény, termése felfelé áll. Látászavart, hasmenést okoz, de a szakirodalomban halálesetet is feljegyeztek már.

3. Zsálya – Kankalin

Nagyon sok természetben található fűszernövénynek van gyógyító tulajdonsága és egészségügyi előnye, a bennük előforduló vitaminoknak és ásványi anyagoknak köszönhetően. A zsálya gyógynövény a leginkább ismert gasztronómiai fűszer, ami a szárnyas ételeknek ad igen kellemes ízt. A zsályát már több száz éve használják a népi gyógyászatban a különböző betegségek kezelésére. Leggyakrabban teaként fogyasztjuk, ami jót tesz az idegrendszernek, jó hatással van az emésztőrendszerszerre, ezenfelül a nők ösztrogénszintjét is kiegyensúlyozza.

Kankalinfélék

A tavaszi kankalin a kankalinfélék családjának 400–500 fajt számláló nemzetségének egyike. Alacsony növésű, lágy szárú növények tartoznak ide, melyek közül többet dísznövényként is termesztenek. A kankalin levelei azonban a kedvelt fűszernövényre, a zsályára emlékeztetnek, viszont felhólyagosítják a bőrt.

4. Petrezselyem – Bürök

Sok szabadon termő mérgező növény összetéveszthető kedvelt fűszerekkel, gyümölcsökkel. A foltos bürök vagy egyszerűen bürök a zellerfélék családjába tartozó egy- vagy kétnyári növényfaj. Erősen mérgező, szervezetbe kerülése bénulásos halálhoz vezet. Leveleit könnyű összekeverni a petrezselyemmel, termését pedig az ánizzsal. Pedig a benne lévő alkaloidok izom- és légzésbénulást okozhatnak.

A növény levelét és szárított virágzatát az ókori Athénban kivégzésekre is használták, Szókratészt is így ölték meg.

5. Fehér akác – Lilaakác, sárga akác

Szintén sokan nem tudják, hogy bár a fehér akác fogyasztása mértékkel igen egészséges, a lilaakácnak minden része rendkívül mérgező, illatos virágzata is, ahogy a sárga akácnak is nevezett aranyeső is élen jár a mérgezésekben, főként gyerekeknél.

5. Májusi gyöngyvirág – Medvehagyma

Ez a gyönyörű, illatos virágunk különösen mérgező. Ráadásul egy időben bújnak ki tavasszal a levelei a medvehagymáéival, amelyek a megtévesztésig hasonlítanak egymásra, úgyhogy legyünk nagyon körültekintőek a medvehagymázásnál. Nemcsak erdőben találkozhatunk vele, gyakran ültetik kertbe is.

A legkönnyebben az illata alapján különböztethetjük meg a gyöngyvirágtól. A medvehagymát megdörzsölve azonnal érezhető a fokhagymára emlékeztető illat, ami a gyöngyvirág leveléből nem árad. A két növény valóban nagyon hasonló, ám a gyöngyvirág levele sokkal keményebb és sötétebb zöld, míg a medvehagymáé világosabb és puhább. Viráguk is különböző: a gyöngyvirág harangszerű fehér virágai fürtökben nőnek a szárra, s bár a medvehagyma virágzata is fehér, azok nem harang alakúak.

Hányinger, elesettség, lassú szívverés, ezt követi a görcs és a halál – ezeket okozhatja a gyöngyvirág mérge.

Azt nehéz megmondani, hogy mennyit kell megenni a halálos adaghoz, mert minden növénynek más a mérgezőanyag-tartalma, de már egy szál gyöngyvirág is okozhat halált.

6. Tőzegrozmaring – Rozmaring

A közönséges tőzegrozmaring örökzöld, 15-40 centiméter magas, gyengén elágazó törpecserje, messze kúszó, legyökerező fás hajtással és vékony, ívben felemelkedő, szürke kérgű, kopasz ágakkal. Bőrnemű, rövid nyelű levelei szórt állásúak, 3-4 centiméter hosszúak, szálasak vagy hosszúkásak, kihegyesedők vagy tüskés csúcsúak, ép szélűek, fényes sötétzöldek, fonákjukon világos kékeszölden deresek, középerük kiemelkedik. A levelek széle erősen visszahajlik.

Rozmaring

Örökzöld félcserje, virágai végállásúak, ajakosak, erősen kiemelkedő fellevelekkel. Színei a világoskéktől a liláig, sokféle árnyalatban megtalálhatóak. Levelei sötétzöldek, egyenesek, tűformájúak, szélük visszahajlik, fonákjuk szürkésen szőrözött. A növény minden része aromás illatú, de vigyázzunk, nehogy összetévesszük a mérgező tőzegrozmaringgal!

+1 Pitypang – Kutyatejfélék

A kutyatej (Euphorbia) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának névadó nemzetsége közel 1700 fajjal. Nevét Numidia egykori királyának, II. Jubának görög udvari orvosáról kapta. A nemzetség további magyar megnevezései, ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej. A nedves bőrre jutva irritációt okoznak a kutyatejfélék, a szintén tejnedvet tartalmazó gyermekláncfű vagy pitypang viszont értékes C-vitamin-forrás. Ezeket is keveri a köztudat, pedig kinézetük nagyon különböző.

Aki bármilyen szokatlan testi tünetet észlel egy számára új növény elfogyasztása után, azonnal keresse fel a legközelebbi kórház toxikológiai osztályát. Ha pedig tud, a növényből mintát is vigyen, hiszen ez meggyorsítja a diagnózis felállítását, az azonnali ellátás pedig akár életet menthet.

Kiemelt kép: Pixabay