Grosz Tamás nagykörűi hobbikertész több ritka, illetve kedvelt növény termesztésével ismertette meg a Sokszínű vidék olvasóit. Ezúttal – a régi időkben a vidéki udvarokból nélkülözhetetlen növényt – a fekete bodzát mutatja be.
Magyarországon több bodzafaj él. A kevésbé előforduló fürtös bodza – a virágai nem alkalmasak szörpnek – bogyója pirosas színű. A gyalogbodza – amely mérgező – bogyója már fekete, ez összetéveszthető a fekete bodzával, mert a virága és a termése is hasonló, mint a fekete bodzának, Amiben jelentősen különbözik, az maga a növény, mert nem fás szárú.
A gyűjthető fekete bodza 2-3 méter magas, fás szárú növény. Jellegzetes illatú, sárgásfehér a virágzata, mely május-júniusban gyűjthető. Bármilyen talajon megél, de kedveli a nitrogénben dús talajokat. A szára és hajtásai belül üregesek.
A virágokat csak száraz időkben szabad gyűjteni, mert a nedves virág könnyen megbarnul.
A népi gyógyászatban a bodza volt „a szegény ember patikája”: ennek főzetével kezelték a székrekedést, a szemgyulladást, a gümőkórt (TBC), de használták vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, vizelethajtónak, köptetőnek, hámosítónak is.
A lemorzsolt virágok közül a szárrészeket távolítsuk el, mert cianogén glikozid és szambunigrin tartalmuk miatt mérgező hatásúak.
A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használható, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító.
A virágzatból sok minden készíthető, sűrű palacsintatésztába mártva ki is süthető. Borba áztatva annak muskotályszerű ízt ad, leggyakrabban szörpöt készítenek belőle.
Az érett terméseket, a bodzabogyókat ősz elején, mikor lilás-fekete színűek, akkor kell szedni. A bogyók magjai enyhén mérgezőek, így feltétlen szűrjük le. A termések gyenge hashajtó és vizelethajtó hatásúak.
A bogyókból készített bodzabor egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. Helyenként pálinkát is főznek belőle, de mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága.
A fekete bodza felhasználásának és gondozásának további kulisszatitkairól és felhasználási módjairól Grosz Tamás szívesen ad tájékoztatást Facebook oldalán, vagy e-mailben a ragokamuvek@gmail.com címen.
