Miután az elmúlt két évben zsinórban nagyon rossz volt a termés, ha idén és jövőre is folytatódik ez a tendencia, rengeteg magyar gazda fog felhagyni a kajszibarack és az őszibarack termesztésével. Az ágazatra a legnagyobb fenyegetést az időjárás és a technológiai elmaradottság fenyegeti, hiszen ha a hazai termelők nem tudnak védekezni az aszályos időszakok és a tavaszi fagyok ellen, akkor máris versenyhátrányba kerülnek, írja az Agrárszektor.
De milyen is a magyar gyümölcsösök állapota jelenleg?
Magyarországon jelenleg mintegy 80 ezer hektár gyümölcsültetvény található. Az utóbbi időszakban jelentősen csökkent az alma és az őszibarack termőterülete, miközben például a bodzáé és a dióé komoly mértékben bővült. Utóbbiak esetében ez a növekedés elsősorban annak tudható be, hogy mérsékelt tőke- és élőmunka-igényű gyümölcsfajok, valamint a termelési kockázatuk sem túl magas.
Az újonnan telepített ültetvények esetében az élőmunka-igényes, és/vagy az időjárási károk (különösen a tavaszi fagyok) szempontjából kockázatos fajok – így a kajszi, a cseresznye, az őszibarack, és a szamóca – esetében a telepítési kedv erőteljesen megtorpant. A klíma változását rosszul tűrő, valamint munkaerő-igényes gyümölcsök termesztése – mint például a málnáé, a szederé, a fekete ribizlié és a köszmétéé – pedig gyakorlatilag eltűnt a hazai köztermesztésből, és ebben az állapotban a belátható jövőben nem is várható változás.
A következő nagy kérdőjel a kajszibarack és az őszibarack előtt van: 2020-ban és 2021-ben óriási károkat, sok gazdaságban totális termésveszteséget okoztak a tavaszi fagyok. Ha ez idén, esetleg jövőre is megismétlődik, akkor nagyon sokan fel fognak hagyni e gyümölcsök termesztésével, mert 3-4 éves totális terméskiesését nem lehet túlélni
– figyelmeztetett Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.
Versenyképesen termeszteni hazánkban jelenleg az almát, a körtét, a meggyet, a cseresznyét, a diót, és a szilvát lehet. Itt a hangsúly nem azon van, hogy milyen fajt termesztenek a gazdák, hanem azon, hogy azt hogyan, hiszen minden gyümölcsfajnál elmondható, hogy csak úgy lehet versenyképes, ha képes a rendszeres és nagy termésre, kiváló minőségben.
Kulcskérdés az öntözés megoldása, amely a termésminőség, a termésmennyiség és a termésbiztonság szavatolásának alapja.
A gyümölcsösök átlagéletkorát és egészségi állapotát illetően kijelenthető, hogy a hazai gyümölcstermesztés termelési volumene semmilyen érdemi növekedést nem mutatott az elmúlt másfél évtized során. A négy bogyós gyümölcs (málna, fekete ribizli, szeder és a köszméte) termesztése gyakorlatilag megszűnt, de nagyon jelentős visszaesést (40%) szenvedett el az őszibarack és az alma is.
Növekedni mindössze a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi volt képes.
Előbbi kettő azért, mert relatíve extenzív, alacsony szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű ágazatok, utóbbi három pedig alapvetően jó piaci pozícióinak és jövedelmezőségének köszönheti előrelépését. Az összes többi gyümölcsfaj termelési volumene stagnál vagy enyhén csökkent.
Apáti Ferenc beszélt arról is, hogy az utolsó nagy ültetvénytelepítési hullám 1996 és 2004 között volt Magyarországon, vagyis ezek az ültetvények átlagosan 20 évesek, eljutottak teljesítőképességük végéhez.
A gyümölcságazat jelenlegi helyzeténél fogva szinte biztosra vehető, hogy sok idős vagy korszerűtlen ültetvény ki fog esni a piacról, ami jelentheti akár azt is, hogy a következő öt évben az ültetvényfelület harmada és a gyümölcstermelő vállalkozások 30-50%-a el fog tűnni
– jelentette ki Apáti Ferenc.
