Miután az átlagosnál jóval kevesebb cseresznye terem idén a tavaszi fagyok miatt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) új, a magyarországi időjárást bíró fajtakínálat kialakítását és használatát sürgeti a hazai klímán nem alkalmas mediterrán fajták helyett.
A NAK MTI-nek elküldött közleményében 40-50 százalékosra becsüli a tavaszi fagyok miatti terméskiesését a cseresznyénél, hozzátéve, hogy az elmúlt hetek nagy esőzései miatt sok érett gyümölcs megrepedezett.
A kamara ezért szorgalmazza a – 2000-es évek elején gyakorlatilag megszüntetett – nemesítés, fajtakísérletek és a kataszteri rendszer újraélesztését.
Magyarországon mintegy 2700 hektáron termesztenek cseresznyét; területi eloszlásban Pest és Heves vármegye kiemelkedik 500 hektár feletti termőterülettel, de jelentős területek vannak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében is
– ismertették.
A jó években mintegy 12-13 ezer tonna a termés, idén ennek csak 50-60 százalékával számolnak, a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet a NAK szerint.
A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csatlakozás utáni pár évben megszűntetett fajtakísérletek, valamint kataszteri rendszer miatt nem kontrollálható, hogy adott helyre megfelelő gyümölcsfajokat és fajtákat telepítsenek, és így a megfelelő gazdasági és technológiai javaslatok is hiányoznak.
A hazai gyümölcsnemesítési szakma leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, nagy részük elhagyta a pályát
– fogalmaztak, megjegyezve, a magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.
A sok eső az érő gyümölcsöknél repedéshez vezethet és növelheti a növényvédelmi költségeket is, amely ellen segítséget nyújthat a fóliával fedett háló
– jegyezték meg.
Ennek állami támogatását megfontolandónak tartja a NAK, kiemelve, hogy a termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. Szakmailag indokolt lehet az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházásokat.
