A magnólia látványa tavasszal páratlan. Március végén vagy április elején virágba borul, és szinte az egész utcát képes megszínesíteni. Nem csoda, hogy egyre többen szeretnék a kertjükbe telepíteni – ráadásul nem is olyan nehéz, mint elsőre gondolnánk, írja az Agroinform.
A tulipánfa – de mégsem az
A magnólia a liliomfafélék családjába tartozik, és közel 200 fajtája ismert – ezeknek több mint a fele trópusi eredetű. Magyarországon főként díszkerti növényként találkozhatunk vele.
Sokan „tulipánfaként” is emlegetik, mert virágai emlékeztetnek a tulipánra, de a két növény nem áll rokonságban. A magnóliákat két fő csoportba soroljuk: az egyik lombfakadás előtt, a másik pedig utána virágzik. Előbbieket gyakrabban látni itthon, mert ezek korábban nyílnak, látványosabbak és a legtöbb kerthez jól illenek.
Színei változatosak: fehér, rózsaszín, lila – igazi tavaszi ékszerként díszítik a kerteket.
Milyen magnóliát válasszunk?
A magnóliák között vannak kisebb bokrok és nagy, akár 10 méteres fák is. A kisebb kertbe érdemes a törpe vagy alacsonyabb fajtákat választani, amelyek 2-3 méterre nőnek meg. Léteznek örökzöld magnóliák is, amelyek nyáron újra virágba borulnak.
Hogy szaporítható?
A magnóliát többféleképpen is szaporíthatjuk:
Dugványozással: Nyáron vágjunk le egy erős, fiatal hajtást, majd teleltessük dugványágyban. Tavasszal már kiültethető.
Bujtással: A lehajló ágak a földet érve gyökeret hozhatnak – ezt kihasználva új növényt nevelhetünk.
Magvetéssel: Ősszel gyűjtsük be a magokat, tavasszal vessük el őket – de ehhez sok türelem kell, mert évek is eltelhetnek, mire virágzik.
Mik a magnólia igényei?
A meleg, szélvédett helyet kedveli, nem bírja a hideg, huzatos zugokat. A pangó vizet sem kedveli, de a kiszáradástól is óvni kell.
Savas, tápanyagban gazdag talajra van szüksége, meszes földbe ne ültessük, és ha cserépben van, figyeljünk a rendszeres tápanyagpótlásra.
Nem szereti az átültetést. A gyökérzete húsos, érzékeny – inkább már az elején válasszunk neki végleges helyet.
Az ültetőgödör legyen legalább háromszor akkora, mint a gyökérlabda. Aljára mehet egy kevés szerves trágya, de csak úgy, hogy ne érintkezzen közvetlenül a gyökerekkel.
A mulcsozás védi a gyökeret a hőingadozástól, segít a víz megtartásában, és a gyomokat is távol tartja.
Ősszel érdemes metszéssel alakítani és ritkítani, hogy megőrizze szép formáját, és megelőzzük a betegségeket.
Tele lehet a kertünk növényekkel – szaporítsunk otthon agglegénypálmát, pozsgafát, babérmeggyet, hortenziát és levendulát!
