Több arktikus régióban is minimum rekordot döntött a jégtakaró kiterjedése, írja az Időkép.
Az Északi-sarkot borító jégfelszín az idei mérések alapján abszolút negatív rekordot mutatott a jégtakaró kiterjedtségét illetően. Bár a teljes északi jégsapka május havi mérete meghaladta a 2016-os rekord alacsony értéket, még így is bőven kisebb maradt a korábbi évek átlagához képest.
Az északi félteke jégtakaróját érintő kutatások a vízszint emelkedését is vizsgálták. Az IPCC 2013-ban kiadott tanulmánya szerint, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, a bolygófelszín hőmérséklete pedig ilyen mértékben emelkedik tovább, akkor 2100-ra már lehetséges az 52-98 centiméteres vízszintnövekedés is. Sok szakértő úgy gondolja, ez a becslés nagyon visszafogott, és a tengerszint akár két métert is emelkedhet, írta az MTI.
2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszint emelkedéséhez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk
– mondta Jonathan Bamber, az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója.
A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.
A legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének esélye kicsi, körülbelül 5 százalék, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni
– mondta Bamber.
Az olvadásban rejlő bizonytalanságot és a kutatók aggályait támasztja alá az is, hogy friss mérések alapján nagy mértékben felgyorsult a grönlandi jégtakaró olvadása.
Kiemelt kép: Pixabay