Az elmúlt harminc év időjárása nyilvánvalóan melegebb volt, s ennek hatásai egyre jobban érződnek az erdeinkben is. A Soproni Egyetemen szakemberek kutatják a klímaváltozás hatásait, illetve az erdészet alkalmazkodásának lehetőségeit, írja a Kisalföld.
A fák életének száz, vagy akár háromszáz éve alatt nem sokszor változott a klíma. Az erdeinkben most élő egyedeket azonban kihívás elé állítja a klímaváltozás, ami erdészmértékkel nézve is túl gyors, hisz a szakembereknek 100-120 évben kell előre gondolkodniuk, de a jelenlegi változások gyors üteme miatt még nem tudni, mely fajok maradhatnak meg egyáltalán Magyarországon.
A megváltozott körülményekhez az erdészeknek is alkalmazkodniuk kell. Az elmúlt évtizedekben nemcsak melegebb lett a hőmérséklet, de a nyarak szárazabbak, a telek pedig csapadékosabbak lettek átlagban.
A Soproni Egyetemen régóta kutatják, milyen hatással van a felmelegedés a fákra, a különféle erdőségekre. A vizsgálatok kiterjednek a vegyes állományú erdők alkalmazkodóképességeire és a nem őshonos fajok lehetőségeire is. Sőt, a fa feldolgozására is.
Vannak fafajok, amelyek nem tudnak jól alkalmazkodni a változáshoz, a legyengült egyedeket megtámadja a szú, s a fertőzés akár nagy területen is képes kipusztítani az erdőt
– magyarázta a klímaváltozás káros hatásait dr. Bidló András professzor, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja.
A megváltozott körülményekhez az erdészeknek is alkalmazkodniuk kell. Az elmúlt évtizedekben nemcsak melegebb lett a hőmérséklet, de a nyarak szárazabbak, a telek pedig csapadékosabbak lettek átlagban. Az látszik, hogy az erdőhatár feljebb húzódik, sok területen új fajokat kell telepíteni. Megfigyelhető egyfajta tendencia, de sajnos nem okozhatja a felmelegedés a sokak által emlegetett mediterrán flóra és fauna beköszöntét.
Bükkösök veszik át a lucfenyők területét, kocsánytalan tölgyek a bükkét, a kocsánytalan tölgyek helyén lehet, hogy cseresek lesznek. Nehezíti a helyzetet, hogy a klímaváltozás nem pusztán felmelegedést hoz, tehát nem gondolkodhatunk például mediterrán növényekben. Hiszen a telek ehhez túl hidegek a Kárpát-medencében
– mondta a professzor.
A szélesebb körű fafeldolgozás a szén-dioxid-kibocsátást csökkenti. Minél több bútort, épületet, tárgyat készítünk fából, annál több légköri szén-dioxidot kötünk meg tartósan.
Magyarország jó úton jár ezen a téren, az elmúlt száz évben 1,2 millió hektárról 2,1 millió hektárra nőtt az erdőterület.
Kiemelt kép: Pixabay
