Mozaik

Kárt is okozhatnak az átgondolatlan, tömeges faültetések

Korábban a témában:

Miközben  lépten-nyomon arról hallani, hogy a klímaváltozás negatív hatásait szerte a világban újrafásítási programokkal kívánják orvosolni,  egy újabb nemzetközi tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a tömeges  és átgondolatlan faültetések károsak is lehetnek, zavart okozhatnak az ökoszisztémákban.

(180810) -- DUOLUN, Aug. 10, 2018 (Xinhua) -- Li Guoqin, a villager of Tiegong Paozi Village and a pioneer in tree planting, checks her Mongolian Scots pine field in Duolun County, north China's Inner Mongolia Autonomous Region, Aug. 9, 2018. Under policy support of local government and joint efforts on afforestation by villagers, the eco-environment of the village has witnessed sound improvement. (Xinhua/Liu Lei) (hxy)
2012 óta 445 millió fát ültettek el egy kínai tartományban
A hét év fásítási akcióiban 76,6 millió önkéntes vett részt.

Pedig széles körű az egyetértés abban, hogy a tömeges faültetés csak hasznos lehet

Pár napja a Sokszínű Vidék is írt arról például, hogy egy nap alatt 250 millió fát ültettek el Etiópiában. A szárazsággal sújtott kelet-afrikai ország így akarja ellensúlyozni az erdők kivágásának hatásait és a klímaváltozást. Hiszen elvileg a fák megkötik a légkörben azokat az üvegházhatású gázokat, amelyek hozzájárulnak a Föld felmelegedéséhez.

  • Épp ezért a világ politikai vezetői is elköteleződtek amellett, hogy 2030-ig 350 millió hektár erdőt telepítenek újra.
  • Ha egymilliárd hektár (ez kb. 10 millió km2, valamivel nagyobb, mint az USA területe) Földet újrafásítanánk, azzal egy új tanulmány szerint 205 gigatonna szén-dioxidot lennénk képesek megkötni – ez az iparosodás óta a légkörbe bocsátott CO2 kétharmadával ér fel, olvashatjuk a Qubit cikkében is. 

Kate Parr, a Liverpooli Egyetem trópusokkal foglalkozó ökológusa és Caroline Lehmann, az Edinburgh-i Egyetem biogeográfusa a Conversationben közölt írásában azonban óva int attól, hogy baklövéseket kövessünk el nagy fásítási buzgalmunkban.

Aerial View of Amazon Rainforest, South America
Az ország, ahol 30 év alatt megduplázták az erdőterületek méretét
A tengerparti luxust kínáló hotelei mellett Costa Rica évtizedek óta a környezettudatos kormányzás mintapéldája.

A tervek szerint ugyanis a klímamentő fák közül sokat a trópusi és szubtrópusi füves pusztákon és a szavannákon ültetnének el

Ez pedig nem biztos, hogy jó minden szempontból üdvös megoldás, hiszen a Föld felszínét hatalmas területeken fedő szavannák és egyéb füves élőhelyek az erdőkhöz hasonlóan szintén fontos szerepet játszanak a Föld karbonegyensúlyának fenntartásában

– állítják.

  • A kiterjedt füves területek akár az összes megkötött szén 30 százalékát is tárolhatják, miközben a szárazföldeknek a 20 százalékát borítják.
  • Óriási, a trópusi erdőkéhez fogható biodiverziás-tartalékaik is vannak az efféle élőhelyeknek.
  • A trópusi és szubtrópusi füves puszták otthont adnak közel egymilliárd embernek, akik közül sokan állattartással és növénytermesztéssel foglalkoznak.

Ha Dél-Afrikában, Ausztráliában és Brazíliában a füves pusztákon növelnék a fák arányát, az elsősorban azzal járna, hogy:

  • kiszorulnának azok az élőlények, amelyek a napsütésben gazdag, nyílt élőhelyekhez alkalmazkodtak. Ezáltal csökkenne a területek biodiverzitása.
  • ritkábban pusztítanának (a füves pusztákon megszokott) tüzek. Pedig a rendszeres tűz kiirtja azokat a növényeket, amelyek árnyékot vetnek a talajhoz közelebb lévő növényzetre. Ezáltal is kevesebb táplálék jutna a zebráknak, az antilopoknak és a többi növényevőnek, és a fák miatt, a könnyebben elrejtőző ragadozóknak is jobban ki lennének szolgáltatva.
  • ha több a fa, az csökkenti a környékbeli folyók és patakok vízhozamát. Minél több a fa, annál jobban csökken az esélye annak, hogy az eső eljusson a talajig. A tanulmány szerint azokon a füves, bozótos, illetve megművelt területeken, ahol komoly fásítás történt, a patakok 52 százalékkal kevesebb vizet hoztak, és a források 13 százaléka legalább egy évre kiszáradt.
Kétmillió fát ültetett a világhírű brazil fotós és felesége, az eredmény lenyűgöző
Ahol húsz éve csak kopár sivatag volt, ott ma sűrű erdő áll.

A fák ültetése milliók megélhetését veszélyeztetheti

A trópusokon található füves ökoszisztémák felszíni vizekben gazdagok, és megfelelő legelőt nyújtanak a haszonállatoknak. A fák ültetése ezeken a vidékeken bizony milliók megélhetését veszélyeztetné.

Az ősi füves ökoszisztémák erőteljes fásítása valószínűleg a klímaváltozás elleni harcban sem hozná meg a kívánt pozitív hatást. Az erdők által borított tájak ugyanis általában sötétebbek, mint a szavannák és a gyepek, ami azt is jelenti, hogy több hőt nyelnek el. Így erdősítés után az aszály és a tűzvész is gyakrabban fordulhat elő. A brit kutatók szerint a füves puszták végső soron az erdőknél megbízhatóbb szén-dioxid-elnyelők.

Arra is  figyelmeztetnek, hogy újra kellene definiálni az erdő fogalmát, hogy a szavannák és egyéb füves puszták is megkaphassák a maguk fontos ökológiai rendszereknek járó elismertségét, hiszen ezek is pótolhatatlan értékek.

Fontos lenne, hogy az emberek megtanulják, mit jelent egy füves, napsütötte puszta esetében a fokozatos pusztulás, hogy meg lehessen óvni azokat a területeket, amelyek már úton vannak a teljes erózió felé.

A szuperhős, akinek 240 millió fa fűződik a nevéhez
A természet meggyógyítja önmagát, éppen csak abba kellett hagyni az elpusztítását.

„A megfelelő fát a megfelelő helyre”, ez legyen a a faültetések vezérelve!

A kutatók szerint tehát nem helytálló az a felfogás, amely többre tartja az erdőt a füves élőhelyeknél. Az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO definíciója szerint minden terület erdőnek minősül, amely legalább fél hektár méretű, és legalább 10 százalékban fával borított. Ezáltal az afrikai szavannához hasonló füves élőhelyek szerte a világon (például Madagaszkáron, Indiában és Brazíliában) leértékelődnek, mert kevesebb fával bírnak, tehát úgymond erdősítésre szorulnak.

A szavannák és füves puszták egyedi és komplex, fajban gazdag élőhelyek

A kutatók szerint a globális faültető mozgalmaknak, bármennyire a jó szándék vezérli is őket,  alaposan meg kell tervezniük, hova és mennyi fát ültetnek, ezáltal milyen változásokat indítanak el a földi ökoszisztémákban.

Ellenkező esetben az ősi füves ökoszisztémák örökre elveszhetnek. A lényeg végsősoron: a megfelelő fákat a megfelelő helyekre kell ültetni!

Címlapfotó: Pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.