Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) üdvözli az ENSZ december 19-i két új, a táplálkozáshoz és a mezőgazdasághoz kapcsolódó nemzetközi nap és egy nemzetközi év létrehozásáról szóló döntését, írják közleményükben.
Gyümölcsök és zöldségek
Chile állt az élére annak a kezdeményezésnek, hogy a magas tápanyag-értékükről ismert gyümölcsök és zöldségek, melyek szintén hozzájárulnak a nem fertőző betegségek megelőzéséhez, egy egész éven át népszerűsítésre kerüljenek.
A friss termények népszerűsítése jól illeszkedik a kistermelők és családi gazdaságok erősítésének céljába, és szélesebb piaci lehetőségeket nyithat vidéki családok millióinak. A nemek közötti egyenlőségre is pozitív hatással lehet, miután a nők gyakran vezető szerepet játszanak a háztartásban a gyümölcsök és zöldségek termelésében és fogyasztásában.
Tea
A tea nemzetközi napját már számos helyen ünnepli, például Dél-Ázsiában és Tanzániában, ahol a tea fontos termény és fogyasztási cikk. India kezdeményezte a FAO-nál ennek kiterjesztését, amit a szervezet sikerrel képviselt: az ENSZ közgyűlési határozat 78 ország – köztük Kína – által került előterjesztésre.
Az elismerés középpontba helyezi a növény szerepét az egészségben, társas kapcsolatokban, vidékfejlesztésben és a fenntartható megélhetésben. A fejlődő országokban a tea jelentős bevételi forrás családok millióinak, és mivel egy munka-intenzív ágazat, különösen a feldolgozás, munkalehetőséget kínál távoli és gazdaságilag elmaradott térségeknek.
A nemzetközi nappal a tea, amely a víz után a legnépszerűbb ital a világon, méltó helyére kerül.
Élelmiszerveszteség és -pazarlás
Andorra és San Marino kulcsszerepet játszottak élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjának létrejöttében. Ez egy alkalom arra, hogy figyelmünket az élelmiszerpazarlás csökkentésére irányítsuk és annak olyan módját keressük, mely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.
Amint a FAO 2019-es Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzete kiadványa részletesen bemutatja, az élelmiszerveszteség és -pazarlás fokozzák a klímaváltozás jelentette kihívásokat, és az élelmezésbiztonságra gyakorolt negatív hatását. Becslések szerint a megtermelt élelmiszer 14%-a veszik el még a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt, és a pazarlás mértéke azt követően még nagyobb lehet.
Kiemelt kép: Pixabay
