Mozaik

70 éves az első színes magyar film, a Ludas Matyi

1950. február 27-én mutatták be az első teljes hosszában színes magyar filmet. Az MTI Sajtóadatbankjának összeállítása.

Az első teljes egészében színes magyar film a második világháború és “a fordulat éve”, a kommunista hatalomátvétel után készült el. A kultúrpolitika vezetői az államosított filmgyárat is “ideológiai üzemként” kezelték, a forgatás például 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján kezdődött.

Az új magyar film büszkeségének szánt alkotáshoz olyan főhőst kerestek, aki a szegény ember igaz ügyét mindenki által átélhetően viszi diadalra, s a párt Filmpolitikai Bizottságának választása végül Fazekas Mihály Lúdas Matyijára esett.

A forgatókönyvet jegyző Szinetár György a kor ideológiai elvárásainak megfelelően változtatott Fazekas művén.

A címszerepre először Gábor Miklóst szemelték ki, de aztán túl intellektuálisnak találták, és a húszéves Soós Imrét választották. A női főszerepet a 19 éves Horváth Teri kapta – ők mindketten nemcsak tehetségesek voltak, hanem szegényparaszti családból is származtak.

Fotó: wikipédia.org/Hunnia

Döbrögit Solthy György alakította, a filmben a magyar színjátszás olyan nagyságai tűntek fel, mint Ruttkai Éva, Somlay Artúr, Görbe János, Kiss Manyi, Horváth Teri. A forgatás helyszíne Alsódabas, Dömsöd, Felsődabas, Gödöllő és Sári volt.

Döbrögi kastélyát a ma már Dabashoz tartozó Gyónon, a Halász Móricz kúriában rendezték be, de Döbrögi megveretésekor egy gödöllői óriásplatánfát ölelt át.

Matyi ingét egy helybéli parasztemberről vették le

A magyar filmgyártás addigi történetében példátlanul nagyszabású alkotásban több mint hatszázan statisztáltak, a forgatás külső helyszíneken, korabeli ruhákkal, korábban nem alkalmazott sminkelési és világítási technikával folyt. A statiszták jelmezeit kölcsönözték, vagy a filmgyárban kialakított alkalmi varrodákban gyártották, a legfontosabb szereplők ruháját az Operaház szabóműhelyében készítették, Matyi ingét – hogy minél hitelesebb legyen – konkrétan egy helybéli parasztemberről vették le.

A forgatás alatt számos nehézségen kellett úrrá lenni, például a libacsapat csak gazdasszonyának hangjára hallgatott, ezért neki mindvégig ott kellett lennie. A dömsödi református templom előtti térre felépített döbrögi vásáron példátlanul nagy tömeget kellett mozgatni és irányítani, ezért a négy részre osztott területnek egy-egy segédrendezője volt.

Az 1977-es rajzfilm is nagy siker volt

Kihívás volt az ismeretlen színes technika

A legnagyobb kihívást a viszonylag ismeretlen színes technika jelentette: a napfényben is nagyon erős világítást kellett alkalmazni, az árnyékban pedig szinte korrigálhatatlanul viselkedett a nyersanyag. Döbrögi piros ruhája a vásznon bíbornak tűnt, a nagy erősségű lámpákkal bevilágított vacsorajelenetben a gyertyák elolvadtak a hőtől. A megfelelő színek eléréséhez több ezer szűrőt használtak és a látványt kellett a nyersanyag adottságaihoz alkalmazni.

A bemutató díszelőadást 1950. február 27-én tartották, de ezt megelőzően a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából Budapestre látogató szovjet küldöttség tagjai már láthatták a filmet. A Ludas Matyit a következő naptól a főváros 12 filmszínházában vetítették, vidéken először március 12-én, Abonyban tűzték műsorra. Az alkotók közül Nádasdy Kálmán és Hegyi Barnabás Kossuth-díjat kapott, Soós Imrét pedig a Karlovy Varyi nemzetközi filmfesztiválon tüntették ki.

Soós Imre színművész helybeliekkel a Lúdas Matyi című film forgatásakor – Fotó: Fortepan/Nemzetes Ferenc

Hatalmas siker: bekerült a legjobb 53 magyar film közé

A nem túl jó minőségű kísérleti nitrofilm színtartósságára a belga Gevaert vállalat csak egy év garanciát vállalt. Nem véletlenül: a negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni, Ludas Matyi sokáig Csíkos Gábor, Döbrögi pedig Greguss Zoltán hangján szólalt meg. A filmet, a felújítás utáni nézőket is beleértve, több mint ötmillióan látták Magyarországon.

A filmet a Magyar Nemzeti Filmarchívum 2004-ben mintegy 35 millió forintos költséggel, digitális technikával újította fel. Az első egész filmre kiterjedő hazai digitális színrestaurálás során több filmhibát szoftverrel nem is lehetett kijavítani, a munkát manuálisan, kockánként kellett elvégezni, és a hangokat is helyreállították. Az újjászületett alkotás 2010-ben DVD-n is megjelent, 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia által összeállított legjobb 53 magyar film közé.

Kiemelt kép: Facebook/Hungarians/filmrészlet

Mennyire ismered a magyar filmeket? Teszteld tudásod!
Tudod hol játszódnak a klasszikus magyar filmek? Most kipróbálhatod magad!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.