Megdőlt az elképzelés, miszerint az új fajok kialakulásához hosszú időre van szükség, állítják svájci kutatók.
Egy új, kakukktormákhoz tartozó növényfajra, a Cardamine insueta-ra 1972-ben bukkantak rá. A National Geographic Magyarország cikke szerint Urnerboden falujának környezetét az elmúlt 150 évben alaposan átalakították: a korábbi erdőborítás helyett mára legelők foglalják el a közeli völgyeket, így jelenhetett meg az új növényfaj. Az evolúciós folyamatban 150 év rövid időnek számít.
A tudósok szerint az új faj két, kissé eltérő élőhelyet kedvelő ősből jött létre: a Cardamine amara (keserű kakukktorma) közvetlenül a folyóvizek mentén (szinte a vízben) nő, a Cardamine rivularis (a réti kakukktorma egyik alfaja) pedig a csupán kissé nedves réteken érzi jól magát. A tájátalakítás adott lehetőséget e két faj hibridizációjára, az új faj pedig a két ős közti környezetet kedveli: ahol időleges vízborítás uralkodik.
Rájöttek arra, hogy az új faj túlélésében a szülőktől örökölt két tulajdonság is alapvető fontosságú. Az egyik, hogy a Cardamine insueta képes a levelei sarjadzásával szaporodni, ezt a réti kakukktormától örökölte. A másik, hogy képes elviselni a teljes vízborítást, ezt pedig a keserű kakukktormától kapta.
Ezek azt jelentik, hogy a Cardamine insueta ideálisan ötvözte a két szülőfaj előnyös tulajdonságait, s ezek segítségével képes meghódítani a megújult tájban kialakult új, vízhez közeli élőhelyeket. A környezete aktuális állapotától függően ez a növényfaj a szülőktől örökölt, az adott környezeti igényhez szükséges géneket tudja aktiválni
– idézi a National Geographic a cikkben Rie Shimizu-Inatsugit, a Zürichi Egyetem Evolúcióbiológiai és Környezettudományi karának kutatóját.
Kiemelt képünkön az egyik ősfaj, a keserű kakukktorma. Fotó: DeAgostini/Getty Images
