Mozaik

Pékségek százai zárhatnak be az országban

Pixabay
Pixabay
Az élelmiszeripari költségnövekedést a fogyasztói árakba is be kell építeni, különben akár 400-500 pékség is bezárhat.

Az élelmiszeripar előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy az önköltség növekedését beépítse az értékesítési árba – idézte cikkében Éder Tamást, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnökét az Agrokép.

Az áremelési kísérletekkel szemben az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok hagyományosan erősen ellenállnak, a beszállítók pedig csak hónapokon át tartó tárgyalások – a szakzsargonban „pingpong” – után tudják érvényesíteni költségeik emelkedését.

Most azonban nem normál időszak van, itt most minden nap számít. Mindannyiunk felelőssége, hogy fennmarad-e az élelmiszer-ellátás biztonsága. Minden olyan nap, amikor nem épül be az árba a költségnövekedés, ennek az erodálása

– mondta el a NAK alelnöke.

Ha ugyanis az élelmiszer-iparos nem tudja megvenni a termelőtől az alapanyagot, akkor az utóbbi eladja annak, aki megfizeti a megemelkedett költségeit, azaz a külföldi vevőnek. Így az alapanyag „kicsúszik” Magyarországról.

Kapcsolódó
Ezzel a kovásszal biztosan öröm lesz az otthoni kenyérsütés
Szabi, a pék az interneten segít a kovász elkészítésében. Mert minek ide élesztő?

Éder Tamás szerint a magasabb árak miatt biztosan csökken és át is alakul a fogyasztás. Erre volt már példa az utóbbi évtizedekben, a prémiumtermékek fogyasztói köre fizetőképes maradhat, viszont „középről” az alsó kategóriába vándorolnak, és az olcsóbb termékeket keresik. A gyártók ehhez gyengébb minőségű termékeket kínálnak, és megjelennek a helyettesítő termékek, az imitátumok. Az import is nőhet, de ennek most a gyenge forintárfolyam gátat szab.

Az országban működő körülbelül 900 pékségből – amelyek 15-20 ezer dolgozót foglalkoztatnak – 400-500 a következő időszakban bezárhat, vagy felvásárolják őket nagyobb piaci szereplők

– erről már Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke nyilatkozott az Agroképnek.

Az iparági szereplők jövedelmezősége annyira lecsökkent, hogy stabilabb sütőipari vállalkozások is kénytelenek lesznek lehúzni a rolót.

A fehér kenyér egy kilogrammjára jutó ráfordítások például a 2019-es 199,2 forintról tavaly novemberre 245,06, az idei első negyedévre 282,26 forintra nőttek.

Pixabay

A drágulás nemcsak a pékipart érinti, a tejpiacon is jelentős változások lehetnek.

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója arról nyilatkozott a lapnak, hogy terméktanács 160-170 forintos tejalapárat prognosztizál erre az évre, jóval magasabbat a jelenlegi szintnél, ami februárban 125,82, márciusban pedig 131,22 forint volt.

Kapcsolódó
Kiutat mutat a szegénységből Alex, az ifjú roma pék
Galamb Alex igazi példakép. Egy roma származású ifjú, aki megmutatta környezetének, hogyan kell kitörni a szegénységből.
Olvasói sztorik