Nem csak az illegális tarvágások, egy apró rovar, a betűzőszú gyors terjedése is veszélyezteti az Erdélyi-szigethegység Natúrparkot, írta a foter.ro.
Az idei csapadékmentes, forró nyár drámai módon felgyorsította a lucfenyvesek legnagyobb kártevőjeként számon tartott bogár szaporodását, aminek következtében több ezer hektárnyi erdő került veszélybe.
A betűzőszú (Ips typographus L.) jelenléte nem újdonság, mindeddig azonban nem keltett túl nagy aggodalmat. 2017-ben viszont egy óriási vihar rengeteg fát kidöntött, ami kedvező környezetet biztosított a betűzőszú terjedésének. A park tudományos bizottsága akkor úgy döntött, hogy először eltávolítják a megtámadt fákat, abban bízva, hogy a rovarok nem terjeszkednek tovább az egészséges fenyőkre. Az intézkedés későn is jött, nem is volt rendesen elvégezve, a pusztítás megfékezése helyett pedig sikerült felgyorsítani a betűzőszú szaporodását.
Betűzőszú
A faj tudományos leírása alapján a szúfélék különösen értenek hozzá, hogy a nekik legjobban megfelelő fákat, rendszerint már senyvedő, elhaló lucfenyőket kiválasszák.
Erős, egészséges fákat nem bántanak, legfeljebb akkor, ha olyan tömegesen elszaporodnak, hogy kénytelenek elsődleges kártevővé előlépni.
Az idei csapadékmentes, forró nyár drámai módon felgyorsította ezt a folyamatot. A natúrpark vezetősége rovarcsapdákkal próbálja lassítani a szomorú végkifejletet, a biológusok viszont nem sok biztatót mondanak.
A rovarok csak akkor állíthatók meg, ha időben lépnek a hatóságok, bepermetezik az érintett lucfenyők törzseit rovarölő szerekkel, majd gyógyhatású készítményeket injektálnak a szárba, mindezzel párhuzamosan pedig rovarcsapdákat állítanak. Ha ezek a lépések kimaradtak, és a betűzőszú kontrollálatlanul elterjedt, akkor szinte lehetetlen megállítani a pusztítást.
A Pádis-fennsíkot, a Gyalui-havasok és a Kalota-havas egyes területeit is magába foglaló Erdélyi-szigethegység Natúrpark Kolozs, Bihar és Fehér megye területén található, mintegy 75 ezer hektáron.
