Vannak sütemények, amiket egyes alkalmakra szokás megsütni. Ilyen például a mézeskalács, amit decemberben sütünk, és a bejgli, ami mindig ott van a karácsonyi asztalon. A fánk nélkülözhetetlen kelléke a farsangnak, tortát sütünk a szülinapokra, a baracksüti pedig a lagzik egyik csúcsédessége volt évtizedeken át.
De ki mondta, hogy nem lehet például ezt az utóbbit újragondolni, és húsvétivá tenni az ünnep bármely napjára, de mondjuk a húsvétvasárnapi ebéd utáni desszertnek? Pontosan ezt tette Györgydeák Gabriella is, aki húsvéti tojásokká formálta a barackokat.
- 75 dekagramm liszt,
- 25 dekagramm zsír,
- 25 dekagramm porcukor,
- 5 egész tojás,
- 2 csomag sütőpor,
- másfél deciliter tej.
A hozzávalókat összegyúrjuk, és tojás formákat sodrunk belőle, egyenként lemérve , hogy mindegyik 16 gramm legyen, hogy a két fél amiket majd összeillesztünk, ne legyen eltérő méretű. Tepsibe rakjuk őket, kissé távolabb egymástól, mert megnőnek. 180 fokon körülbelül 15 percig sütjük. A megsült formák belsejét óvatosan kivájjuk, úgy, hogy a peremük megmaradjon.
A kivájt alakokat félretesszük, a kivájt tésztát pedig alaposan összemorzsoljuk.
- 25 dekagramm margarin,
- 30 ekagramm porcukor,
- 2 dekagramm kakaó,
- másfél deciliter rum, vagy egy üveg rumaroma.
Ezekhez hozzáadjuk az összemorzsolt, kivájt tésztát, és alaposan összedolgozzuk. A masszával megtöltünk minden fél tojást, és kettőt-kettőt összeragasztunk.
A tojások színezése vízzel higított ételfestékkel és ételszínező tollal készül. Ennek segítségével rajzolom elő a mintákat, és festem be ecsettel a tojásokat. Ezután következik a hagyományos cukorba forgatás
– árulta el a Gabriella, aki sokféleképpen újragondolta már a klasszikus barackot, és sokféleképpen színezte alakította. De természetesen húsvétkor a tojás a legmegfelelőbb.
Jó étvágyat kívánunk!