Szegeden áll az ország egyik legidősebb és legszebb víztornya, az Öreg Hölgy. A megyeszékhely vízművének ékköve ipartörténeti, művészettörténeti és tudományos szempontból is egyedülálló építmény hazánkban. Az ötvenöt méteres vasbeton tornyot a Szent István tér mértani középpontjába építették immár több mint száz esztendeje.
Szegeden, Magyarország több nagyvárosához hasonlóan az 1900-as évek elején építették ki az ivóvíz hálózatot. 1903-ban a városi hálózat egyik fontos elemének megtervezésére írtak ki pályázatot, melyet Zielinski Szilárd mérnök pályamunkája nyert meg. A tervek alapján a századelőn mindössze másfél év alatt épült fel az ötvenöt méter magas víztorony. Figyelemre méltó teljesítmény volt akkoriban az építés gyorsasága, hiszen a századelőn az állványozás és a beton zsaluzása is gyerekcipőben járt, kézi erővel történt.
A tér közepén álló víztorony felső részében egy ezer köbméteres beton medence tárolja a szükséges vízmennyiséget. Felső részében a roppant méretű (6 x 16 méteres) henger alakú tároló medencét egy vasbeton tartószerkezet támasztja, ezzel a megoldással az építmény jóval megelőzte korának hasonló alkotásait, az ország első működő vasbeton víztornya lett.
A torony teljes magasságában vasbeton lépcső vezet felfelé, egészen a medence alatti szintig a belső és a közbenső pillérek között fut, ettől felfelé a csigalépcső függőleges értelemben áthatol a medencén, így vezet a legfelső kilátó szintjére. Fentről pompás kilátás nyílik a körutas-sugaras szerkezetű városra és a Tiszára.
Szegeden ekkoriban épült egy másik ismert szecessziós épület, Magyar Ede építész tervei alapján a híres Reök-palota, melyet a víztoronyhoz hasonlóan néhány éve látványosan felújítottak.
Bő évtizeddel ezelőtt egy technikatörténeti múzeumot rendeztek be a víztorony földszintjén, melynek különleges eleme egy fizikus kísérleti eszköz.
A Foucault-inga felfüggesztésének súrlódása olyan kicsi, hogy az inga órákon keresztül képes lengeni. A magasban rögzített, hosszú kötél végén kilengő nehezék mozgása alig néhány perc alatt érzékelhetően szemlélteti Földünk tengely körüli forgását.
A különleges inga mellett egy hungaricumnak számító, régi mesterség csodás emlékeiből láthatunk kiállítást az alsó szinten. Szegeden az alsóvárosi Bánffi-család immár harmadik generációja foglalkozik szódavíz készítésével, a családi gyűjtemény régi, patinás üvegpalackjainak színeiben és formáiban gyönyörködhetünk a “Szódamúzeum” kiállítás keretében.
Bár a szegedihez hasonló korú víztorony több hazai városban épült, azonban a néhány éve felújított Öreg Hölgy panorámájával, érdekes fizikai és ipartörténeti kiállításával páratlan Magyarország építészetében.
Kiemelt kép: Szabó Bálint Fotó
