A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2019. szeptember 26-28. között a Heves megyei Hatvanban és Boldogon rendezi meg XVII. országos szakmai konferenciáját és találkozóját. A rendezvény első napján, pénteken délelőtt adták át az „Év tájháza” kitüntető címet, melyet 2019-ben a veszprémi Bakonyi Ház nyert el.
Veszprémben a Bakonyi Háznak és a Laczkó Dezső Múzeumnak is otthont adó Erzsébet-ligetben 1935-ben felépített parasztház kezdettől fogva állandó néprajzi kiállítással működött. A ház három osztatú lakóépület, boltíves tornáccal, a Veszprém környéki népi építészet jellegzetes, viszonylag fejlett típusa, amely különösen a kisnemesi falvakat jellemezte. Közvetlen mintája Simon István, Öcs községben álló lakóháza volt.
A Bakonyi Ház közadakozásból épült, Veszprém vármegye és Veszprém város közönsége mellett 11 vállalat, szervezet, illetve számtalan magánszemély járult hozzá létrehozásához. A veszprémi iparosok és kereskedők munkájukkal segítették a ház építését.
A hátsó szobában berendezett csutorás műhelyben Illikman József, az utolsó veszprémi csutorás mester dolgozott, városi rendezvények alkalmával pedig helyi viseletbe öltözött fiatalok tartottak bemutatót a házban.
A tervező Linzmayer György építészmérnök, a kiállítást Nagy László múzeumőr készítette, a berendezést lakószoba, konyha és csutorás műhely alkotta. 1951-ben Vajkai Aurél koncepciója alapján átalakították a házat. Az első szoba tornácról nyíló ajtaját befalazták és a helyiségbe a konyha felől nyitottak ajtót. A festett bútorzatot kisnemesi lakáskultúrára jellemző keményfa faragott bútorokra cserélték. 1970-ben a szabadtéri néprajzi múzeumok létrejöttével is megőrizte különleges értékét, ekkortól tekinthető egy igazi „parasztháznak a nagyváros szívében”.
1983-ban S. dr. Lackovits Emőke kutatási eredményei alapján és vezetésével újra átrendezték. A ház ekkor lett a református kisnemesi lakáskultúra bemutatóhelye, amely arculatát a mai napig megtartotta.
A hátsó szobában 2016-ban nyílt kiállítás „Időtlen idők!?” címmel, amely dr. Schleicher Veronika tervei alapján készült.
A ház környéke ma etnobotanikai oktatókert, amely a környékre jellemző vadon élő, illetve termesztett növényekből ad válogatást. A mintegy kétszáz növényt úgy válogatták össze, hogy minél sokoldalúbban mutassa be a helyi paraszti kultúrában és folklórban betöltött szerepét.
A Bakonyi Ház számos népszerű városi rendezvény helyszíne, elsősorban a mobil kemence révén: nagy népszerűségnek örvend a kenyér- és langallósütés. A hagyományok és népszokások átadása a fiatalabb generációknak, óvodás és iskolás csoportoknak szervezett múzeumpedagógiai foglalkozások szintén emelik az intézmény kulturális életben betöltött jelentős szerepét.
A veszprémi Lackó Dezső Múzeum Bakonyi Ház gyűjteménye – a Dunántúl első, a magyar nyelvterület második tájháza – 2020-ban ünnepli alapításának 85. évfordulóját.
Fotók: Magyar Tájházszövetség
