Évezredes titkok tudói a Dunántúl Árpád-kori körtemplomai

A legrégebbi templomaink szinte kivétel nélkül körtemplomok, és nem véletlenül, hiszen ez az egyik legősibb és legmisztikusabb alakzat, ami ráadásul a Kárpát-medence építészetében valamiért különösen népszerű volt.

Árpád-kori építészetünkből nagyon kevés maradt ránk, ezért is érdekes, hogy a nyugati országrészben – Vas, Zala és Veszprém megyében – mind a mai napig szebbnél-szebb közel ezeréves templomot csodálhatunk meg. Oka az is, hogy ezen a vidéken nem pusztított annyit a török, és a kisebb falvakban a fejlődés sem volt olyan intenzív, hogy ne maradhasson meg néhány páratlan szépségű műemlék ezekből az évszázadokból.

A körtemplomok formáját a római Pantheonra, mint ősképre vezetik vissza, de centrális terekkel találkozunk a görög építészetben is. Kerek templom áll Jeruzsálemben Krisztus sírja felett is. Egy másik forrásnak – különösen a magyar körtemplomok viszonylatában – a jurta alakját is emlegetni szokták. A legősibbnek tekinthető fennmaradt körtemplom azonban nem más, mint a Stonehenge oszlopkörökből álló, megalit építménye, amely 5100 éves.

A nyugati országrész Árpád-kori körtemplomait akár egy nap alatt végiglátogathatjuk, mindössze 4-5 órányi autózással. Képzeletbeli útvonalunk: Pápoc – Ják -Velemér – Öskü- Kállósd, közülük egy kakukktojás, azonban kár lenne a felsorolásból kihagyni. De vajon melyik?

Pápoc – Havas Boldogasszony kápolna

Zarándoklatunkat kezdhetjük egy kevésbé ismert, ám annál lenyűgözőbb és értékesebb körtemplommal, a Vas megyei Pápocon, amely eredetileg Szent Lőrinc tiszteletére emelt plébániatemplomként működött. A Rába menti község a honfoglalás idejében egyházi hely lehetett. A középkorban a településnek három temploma is volt, a mezővárosban akkoriban gyógyfürdő és több malom is működött.

Körtemploma a négykaréjos román-kori templomok szép példája. Valószínűleg a jáki Szent Jakab-kápolna mesterei emelték ezt is, mert erre utal a számos hasonlóság. Itt azonban Jákkal ellentétben nagyjából épen maradt a templomtest fölé emelkedő lanterna, igaz, barokk hagymasisakkal, a templom így nagyjából az építés korabeli képet mutatja.

Ják – Szent Jakab kápolna

Kevesen tudják, hogy Ják legrégebbi temploma nem a híres-nevezetes bencés apátsági Szent György nagytemplom, hanem annak főhomlokzatával szembeni kis Szent Jakab-kápolna. Ez volt ugyanis Ják középkori temploma.

Jelen formáját 1250 körül kapta. A barokk korban belül kifestették, Gróf Batthyány Ignác apát szép barokk oltárt készíttetett.

Alaprajza – hasonlatosan a pápócihoz – négykaréjos centrális teret mutat. A pápoci kápolnára emlékeztető emelettel, menekvési lehetőséggel vagy zarándokok éjszakai megszállására is alkalmas hellyel látták el. Az emeletre belülről a falban szűk lépcső vezet. A Jakab-kápolna fazsindelyes hagymatornya a “kupolaszékkel”, pápai hármaskereszttel. Emeleti ikeroszlopú és ikerívű ablaka román kori.

Velemér – Szentháromság templom

Magyarország legmisztikusabb temploma nem kör alakú, így ez kakukktojás a felsorolásban, de atmoszférájában páratlan és lenyűgöző.

Velemér különleges temploma az őrségi kis falucska szélén emelkedő dombon – ma Paprétnek nevezett területen – áll. A falucska az Árpád-kor kezdetén tíz falu központja volt, ezért nagy valószínűséggel még Szent István rendelte el templomának építését.

Építési idejét azonban nem ismerik pontosan, de az biztos, hogy az 1300-as években festette ki Aquila János, aki önmagát is odapingálta a falra, ezzel megalkotta az egyik legelső önarcképet Magyarország területén.

Aquila János festményei azért is különlegesek, mert sehol máshol nem maradt meg nálunk ilyen gazdag belső falfestés ebből a korból. Másik különlegessége, hogy a templombelsőbe beszűrődő fényt a korabeli építészek aszimmetrikus ablakokkal és rézsűkkel – speciálisan a falfestményekre terelték. Így érik el mind a mai napig, hogy a bejövő fénysugarak mindent pontosan akkor világítsanak meg, amikor kell: a nyári napforduló, a napéjegyenlőség és a téli napforduló idején. Például Krisztus születése napján, azaz karácsonykor a kisded Jézusra esik az első hajnali fény.

Maga a körtemplom jellegzetes példája a román és gót stílus közötti átmenetnek.

Ösküi kerektemplom

Alighanem ez a leghíresebb magyar kerektemplom, ami nem csak sajátos formájának és szép fekvésének köszönhető, hanem annak is, hogy mellette vezet el az 1872-ben megnyitott Székesfehérvár-Veszprém vasútvonal.

A kupolás tetejű kerektemplom eredetéről régebben számosk kalandos elméletet fogalmaztak meg. Sokan azt gondolták, hogy eredetileg török mecset lett volna, vagy esetleg vártorony maradványa, sőt római eredetre is gyanakodtak. Erről a csodaszép templomról korábban már részletesen írtunk,  cikkünk  IDE KATTINTVA található.

Kallósd – Szent Anna-templom

Az ösküi kerektemplom ikertestvére a kállósdi. A Zala egyik mellékvölgyében megbújó Kallósdon ma sem laknak többen, mint 750 éve, amikor a templomot építették – alig 80-an. A temetőben álló körtemplom azonban a legszebbek egyike Magyarországon, jelentős műemlékünk, az Árpád-kori kerektemplomok egyik jelentős képviselője.

A török idők alatt a falu teljesen elpusztult, de a fákkal benőtt részen egyedül ez a téglatemplom maradt meg épségben:

A hófehér épületet kupolaboltozat fedi. Falába nyolc gótikus csúcsíves ülőfülkét vágtak. Északi falán lépcső vezet fel a bejárat fölé, fából épített karzatra. Különösebb berendezése nincs. Egyszerű oltárképe a templom névadóját, Szent Annát ábrázolja.

Az épületben alkalmanként miséznek, az elmúlt években nyaranként egyházzenei hangversenyeknek is helyet adott.

Címlapfotó: Wikimedia Commons